Váratlan helyről szóltak hozzá Fekete-Győr András szerda reggeli bejegyzéséhez, melyben arról írt, hogy pártja, a Momentum ne induljon a 2026-os országgyűlési választáson, és ne kockáztassa ezzel Orbán Viktor leváltását, helyette állítson fel egy 500 milliós Rendszerváltó Alapot. A Momentum elnöksége közben ülésezik.
Hirdetés
Lánczi Tamás, a kormány által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Facebook-posztban reagált a volt Momentum-elnök felvetésére, mégpedig úgy, hogy indulásra buzdította a pártot. Azt írta, hogy a Momentum „kezdetektől fogva külföldi erők támogatását élvező politikai formáció: első politikai akciójuk az volt, hogy Budapest ellenében hozzásegítették Párizst az olimpia megrendezéséhez. Később büszkén lobbiztak azért, hogy Magyarországot megfosszák az uniós pénzektől. A 2022-es választásokon más pártokkal együtt az amerikai Demokrata Párt közeli érdekcsoportok által biztosított több milliárd forintból kampányoltak.” Most viszont szerinte külföldi megbízóik le akarják takarítani őket, hogy másoknak adjanak teret. De vajon hogyan reagálnak „a külföldről megküldött selyemzsinórra a párt jelenlegi irányítói. Előzékenyen félreállnak, vagy életükben először megpróbálnak függetlenedni külföldi megbízóiktól” – tette fel a kérdést. Azt is elárulta, hogy mit tartana kívánatosnak: „Sose késő a magyar szuverenitást választani” – üzeni posztja végén.
„Ha ezt Lánczi elvtárs és bandája ennyire retteg, akkor tudhatjuk: jó úton járunk”
Fekete Győr András úgy kommentálta ezt szintén a Facebookon, hogy „Lánczi elvtárs” épp most bizonyította be, hogy a Momentum Mozgalom hátralépése és az 500 milliós Rendszerváltó Alap felállítása nem a bukás, hanem a győzelem első lépése lehet. Amikor a „Szuverenitásvédelmi Hivatal” elnökének kell nyilvánosan könyörögnie a Momentum vezetésének, hogy ne lépjünk hátra, akkor tudhatjuk: valóban történelmi döntés előtt állunk – írta délutáni Facebook-posztjában. Hozzátette: „Értjük mi, hogy most mindennél fontosabb a Fidesznek, hogy maradjon csak minél több jelölt versenyben, tovább osztva az ellenzéki szavazatokat, gyengítve a rendszerváltás esélyét – szigorúan a »magyar szuverenitás« nevében, természetesen.”
„Lánczi elvtárs, mi pontosan tudjuk, miért akarja indulásra biztatni a Momentumot: mert így lehetne újra garantálni az ellenzéki szavazatok megosztását. A recept régi, jól ismerjük: három százalék itt, kettő ott – és máris újabb négy évre be van betonozva a NER zsarnoksága. A magyarok már átlátnak ezen, Lánczi elvtárs. Nem kérnek többé megélhetési ellenzéki pártokból. A Momentum valódi felelőssége most az, hogy bizonyítsa: nem tartozik közéjük. Mert a hátralépés most nem a bukás – hanem a győzelem első lépése. És ha ezt Lánczi elvtárs és bandája ennyire rettegve nézi, akkor tudhatjuk: jó úton járunk” – fogalmazott.
Fekete-Győr közben nyilatkozott a Klubrádiónak, ahol arról beszélt, hogy ha a Momentum elindul a 2026-os választásokon, akkor azt már nem vele fogja megtenni. Arról is beszélt, hogy sokan vannak a párton belül akik támogatják ezt a kezdeményezést, de a tagság megosztott a kérdésben. Azt sem tartja kizártnak, hogy pártszakadás lesz, ha nem tudnak közös nevezőre jutni. Fekete-Győr azt látja, hogy a Momentum szavazói minden áron rendszerváltást akarnak, és együtt rezdül velük. Elmondása szerint a Momentumnak jelenleg 2-3 százaléka, van, ahol 4 százalékra mérik, tehát van tétje annak, hogy mit csinál a Momentum. Van tétje, ha a párt felismeri annak lehetőségét, hogy a rendszerváltás alakítója legyen. „A kérdés az, hogy a megoldás vagy a probléma részei akarunk lenni. Ha indulunk és elvesszük azt a 2-3 százalékot a vidéki választóktól, Budapesten akár 4- 5-6-ot, az végzetes lenne. Az még négy év korrupció, még négy év gyűlöletkeltés, még négy év szegénység lenne. Ha mi tükörbe akarunk 2026 után, akkor most egy hátra kell lépnünk, hogy Magyarország kettőt előre léphessen, ez az egyetlen helye válasz” – fogalmazott Fekete-Győr András.
Ülésezik a Momentum elnöksége
A Momentum elnöksége egyébként szerda délelőtt kezdett ülésezni, nem Fekete-Győr javaslata miatt, hanem ez volt az eredeti program. A Magyar Hang információi szerint egyetlen dolgot kért Fekete-Győr András felhívása után a momentumosoktól Tompos Márton elnök: higgadtságot. Információink szerint bejegyzésében úgy fogalmazott, ő maga is higgadtságot gyakorol, mikor nem reagál a párttársa szövegében szereplő „mondjuk így, tárgyi tévedésekre, csak a Momentum jövője szempontjából fontos témánál maradok. Az elnökség a mai napon tárgyal az indulásról” – írta hozzátéve, ezt pedig gyorsított úton viszik az országos választmány és a küldöttgyűlés elé.
Ugyan mindenkitől szívesen fogadnak javaslatot, de „kontraproduktívnak érezzük, amikor a nyilvánosságot használjuk belső döntések befolyásolására, és nagyon köszönjük, hogy az elsöprő többség megtanulta az évek alatt, hogy ezt nem szabad, mert a teljes közösségre nézve káros. Értjük, hogy a figyelem a politikus lételeme, de van, amit a közösség érdekében nem szabad átváltani lájkokra. Még egyszer: higgadtság. Egy évünk van a választásokig, ennek legjobb felhasználásáról fogunk dönteni záros határidőn belül″ – írta.
Tompos Márton aztán fél 3 után kiadott egy közleményt, az általunk ismertetett belsős bejegyzéshez hasonlóan fogalmazva. Ebben arról írt, hogy sajnálattal olvasta Fekete-Győr András reggeli posztját. „Nem titok, a Momentum különböző szintjein régóta folyó vita, hogy mivel tudunk a legtöbbet tenni az országért, a liberális értékekért, és a közösségünkért: azzal, ha nem indulunk a 2026-os választáson, vagy azzal, ha igen – és ha utóbbi, az milyen formát fog ölteni. Én úgy gondolom, hogy ma minden olyan politikai formációnál, ami a hatalmat eszköznek és nem célnak tekinti, ez egy fontos és megvitatandó kérdés” – fogalmazott.
Szerinte ez a vita megvitatandó, de belül. „Sajnos ezt a vitát András ma önhatalmúlag kivitte a nyilvánosság elé, lájkokra váltva egy belső dilemmát, és nyomást gyakorolva a belső döntéshozatalra. Értem, hogy a figyelem a politikus lételeme, de a belső vitákat a saját közösségünk érdekében nem szabad reflektorfényre váltani. Ezt sok párt példáján megtanulhattuk, és a politikában csak az lehet sikeres befelé és kifelé is, aki képes ebből tanulni. Ami az indulásunkat illeti: erről az elnökségünk, illetve a Küldöttgyűlésünk fog a lehető leghamarabb dönteni, és mindenkit azonnal tájékoztatni fogunk” – fogalmazott.
Hadházy Ákos: Valid és tiszteletreméltó
A vitához hozzászólt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is. Szerinte „maga a kérdésfelvetés valid és tiszteletreméltó. A magyar politikában ritkaság, hogy valaki az önkéntes visszalépést választja.” Viszont úgy látja, hogy „a javaslat első fele egy sokadlagos fontosságú kérdésről szól. Az ellenzék az elmúlt 15 évben szinte mással sem foglalkozott, csak az összefogásvitával. Pedig ez a vita semmi másról nem szól, mint hogy hogyan alkalmazkodjunk a Fidesz mocskos szabályaihoz. Az ellenzék adott már erre jobb és rosszabb válaszokat is, de az összefogásvita mindig elfedte a lényeget: ha nincsenek valódi választások tisztességes játékszabályokkal, akkor az ilyen viták valójában érdektelenek, illetve ártanak, hiszen az ellenállás helyett számolgatással töltjük az időnket.”
A lényeg ugyanis szerinte az ellenállás, ami a javaslat második fele. „A javaslat ezen része amúgy racionális: a párt a rendelkezésére álló pénzt úgy tudja legjobban felhasználni, ha saját finanszírozása helyett pl. a tüntetések résztvevőire – törvénytelenül – kiszabott büntetéseket fizetik ki belőle, vagy a jogi segítségnyújtást finanszírozzák” – tette hozzá. Azt is írta, hogy számára a Momentum kapcsán nem az a kérdés, hogy indulnak-e a választáson, hanem hogy miért vesznek még mindig részt az úgynevezett parlamenti munkában, holott „a pártok közül leginkább ők vannak tisztában azzal, hogy mennyire nem legitim az, ami ott folyik”.
Végezetül azonban hangsúlyozta, hogy „miközben az ellenzék megújulása az EGYIK fontos feltétele a kormány leváltásának, nagyon veszélyes lenne, ha – a Fideszhez hasonlóan – az ellenzéki oldalon is csak olyan képviselők ülnének a parlamentben, akiknek a személyéről valójában egyetlen ember dönt”. Mindezzel nyilvánvalóan a Tisza Pártra és Magyar Péterre utalt.
