A bértábla tetején, kutatótanárként ma annyit lehet keresni a közoktatásban, mint amennyit egy pályakezdő mérnök visz haza - ez nem vonzza a pályára a fiatalokat – hangzott el a Pedagógus Szakszervezet tanévzáró beszélgetésén szerdán. Az idei tanév mérlege sem kedvező: a statisztikák alapján a magyar pedagógusok munkaterhei magasak, míg a bérük az átlagnál jobban elmarad a diplomás bérektől.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a számok tükrében az európai átlag alattiak a körülmények a magyar oktatásban. Európában Magyarországon a legmagasabb a pedagógusok tanítással lekötött munkaideje, ami „elviselhetetlen” munkaterhet teremt a szakszervezet szerint, miközben 6 százalék alatti a 30 év alatti pályakezdők aránya, 53 év a Medián életkor, és 15 ezer 500 pedagógus hiányzik a pedagógus pályáról, a főállású pedagógusok 11 százaléka.
– Ilyen magas betöltetlen álláshely-szám a magyar közoktatásban a II. világháború óta nem volt – mondta Totyik Tamás. Az összlétszám 1,1 százaléka már diploma nélküll, érettségivel tanít, minden ötödik intézményben érettségizett emberek tartanak órákat, illetőleg foglalkoznak az óvodai neveléssel. A létszám 3 százaléka olyan tantárgyat tanít, ami nem felel meg a szakjának, a pedagógusok átlagkeresete pedig Magyarországon a legalacsonyabb más diplomás keresetekhez képest. Az átlaghoz való felzárkózáshoz 80 százalékos béremelésre lenne szükség a szakszervezeti vezető szerint.
A kerekasztal-beszélgetésre pedagógusokat hívtak meg, akik a gyakorlatból ismerik a problémákat. Tóth Tünde, aki most szerezte meg a Pedagógus I. fokozatot, de ezután is bruttó 16 ezer 300 forinttal kell kiegészíteni a bértábla szerinti fizetését, hogy elérje a szakképzett bérminimumot, úgy véli: a pálya az alacsony bérek és a korszerű oktatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya miatt sem népszerű. – Ha a minimálbérhez kötnék a pedagógusbéreket, már lehetne életpályamodellről beszélni – vélte Hende István Vas megyei tanár. Baranyai Klára, a Berzsenyi Dániel Gimnázium kutatótanára szerint az anyagi gondok nem csak az életpálya elején jelentkeznek: – A fiam mérnök alapdiplomával akkora fizetést visz haza, mint én kutatótanár fokozatban, osztályfőnöki és munkaközösségvezetői pótlékkal – érzékeltette a tanárok és más diplomások közötti bérszakadékot.
Hende István Vas megyei tanár arról is beszélt: a tankerületi bürokrácia leépítése feltétlenül szükséges volna, mert ellehetetleníti a mindennapokat. Arra is kitért: februártól novemberig várakoztak a projektor égőcseréjére, ezalatt a digitális tábla használhatatlan volt, és egy évig a tornaterem padlójának megjavítása, azalatt csak a terem felét tudják használni.
– Hatalmas az óvodapedagógushiány, és ezen még rontott, hogy a köznevelési törvénybe betették, hogy csak 8-12-ig „muszáj” szakképzett óvodapedagógusnak a gyermekekkel lennie. Az óvoda gyermekmegőrzéssé silányul – mondta Verba Attiláné, a szakszervezet Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője. Közben a pálya presztízse is sokat csökkent szerinte, sokszor meg sem említik az óvodát a nevelés-oktatás részeként, pedig az óvoda adja a nevelés megalapozását.
– Szeretnénk, ha ország-világ szembesülne azzal, hogy a végeken dolgozó pedagógusoknak milyen nehézségekkel kell megküzdeni – mondta az Totyik Tamás.
A szakszervezet Totyik elmondása szerint három hete küldött meghívót kerekasztal-beszélgetésre a szakképzésért felelős miniszternek, Csák Jánosnak és Pintér Sándor belügyminiszternek, aki az új kormányban a közoktatásért felel. Pintér Sándor jelezte, hogy más elfoglaltság miatt nem tud jelen lenni, Csák János nem válaszolt. Totyik Tamás szomorúnak nevezte, hogy minisztériumok még képviselőik útján sem képviselik az álláspontjukat, miközben a miniszterek „fenyegetően léptek fel” az oktatás szereplőivel szemben, noha empátiára lenne szükség szerinte, és arra, hogy az oktatás működési feltételeit biztosítsák.
A jelen lévő pedagógusok arról számoltak be: sorra mondanak fel kollégáik, mert gyermekeket tartanak el, vagy egyszerűen kimerültek, mindenütt keresnek tanárt. Ha elfogynak a szaktanárok, nyugdíjasok jönnek vissza tanítani, másutt egyetemista látott el hét fizika órát, a fejlesztésre szoruló gyerekek gyógypedagógus hiány miatt gyakran nem kapják meg a nekik járó fejlesztést.
