Miközben a magyar kormány az orosz mintát követi a melegjogok kapcsán, a hazai társadalom egyre toleránsabb ebben a kérdésben – ez derült ki több, a közelmúltban pulbikált nemzetközi felmérésből. Mivel a kutatások többségét évről évre elkészítik, jól látszanak a változások is.
Május elején hozta nyilvánosságra az európai LMBT+ szervezeteket tömörítő ILGA-Europe a szexuális és nemi kisebbségek jogainak érvényesülését mérő Rainbow Map-et. Ezen a listán Magyarország idén a 37. helyen szerepel, és sokatmondó, hogy Grúzia mellett leginkább nálunk romlott tavaly a melegjogok védelme egész Európában. Összehasonlításképpen: 2012-ben Magyarország még a 9. helyen állt a vizsgált 50 európai állam listáján. Ehhez képest mélyrepülés a 37. hely.
Magyarország sok intézkedéssel „élen jár”, és ezzel példát mutat azoknak az országoknak, amelyek Oroszországból inspirálódva szisztematikusan visszaveszik vagy korlátozzák az LMBT+ jogok védelmét. Szégyenteljes, hogy a 30. évfordulójára készülő Pride felvonulást a parlamenten egy nap alatt átnyomott módosítással lehetetlenítették el, így az Európai Unióban egyedüliként korlátozza a magyar állam az LMBT+ témájú gyülekezéshez való jogot. Teszi mindezt a korábbról már jól ismert érvek mentén: minden áron megvédjük a gyermekeinket. Az úgynevezett propagandatörvény elfogadása óta az érintett szervezetek keresik a magyarázatot arra, hogy az LMBTQ-tartalmak cenzúrázása miként szolgálja a gyermekek védelmét. A gyülekezési jogot érintő törvénymódosítás ezt a tilalmat terjesztette ki a gyűlésekre, így a Pride-ra is, ezzel szélesítve a 2021-es törvény stigmatizáló és kirekesztő szabályozás hatását.
A jogszabályi környezet változása nem jelenti azt, hogy a magyar társadalom is ellenségesebb lenne az LMBT+ közösséggel. Egyre több ember számol be arról, hogy van érintett a környezetében: a Medián által 2024 novemberében végzett felmérés szerint a magyarok 60 százalékának van homoszexuális ismerőse. 55 százalék teljesen és további 8 százalék inkább egyetért azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő nők számára az emberek 63 százaléka, a sima, nem bejegyzett azonos nemű élettársi kapcsolatban élő nők számára pedig 60 százalék tenné lehetővé, hogy egészségügyi intézményben mesterséges megtermékenyítésben vegyenek részt. 72 százalék lehetővé tenné azt is, hogy a transznemű emberek megváltoztassák nemüket és nevüket az irataikban.
Az Ipsos közvéleménykutató cég évente júniusban teszi közzé az LMBT+ Pride report című jelentését, amelyet 26 országban készítenek el világszerte, köztük Magyarországon. Ez is azt mutatja, hogy a hazai társadalom nem azt az utat járja, amit a magyar kormány, ugyanakkor globálisan esik az elfogadás híveinek száma, nem függetlenül a világszerte erősödő populista, szélsőjobboldali pártok előretörésétől. Utóbbira csak egy példa: míg három éve globálisan az emberek 74 százaléka támogatta a melegházasságot, ma csak 69 százalék gondolkodik így. A magyarok 43 százaléka engedélyezné az egynemű párok teljes jogú házasságát, ezzel megelőzzük például Lengyelországot vagy Japánt. Ennél magasabb a tolerancia a meleg párok gyermeknevelésének kérdésében: az emberek többsége, 52 százaléka azt gondolja, hogy az egynemű párok ugyanúgy fogadhatnak örökbe gyereket, mint a heteroszexuális párok, 39 százalék tiltaná ezt. A felmérés azt is jelzi, hogy a kormánypropaganda hatása sem múlt el nyomtalanul: Magyarország a lista utolsó helyein van akkor, amikor azt kérdezik, a meleg párok járhatnak-e kézen fogva az utcán (alig 20 százalék támogatja ezt), nyíltan meleg sportolók vehetnek-e részt sportversenyeken (27 százalék az igen), és hogy legyenek-e meleg karakterek a tévésorozatokban (15 százalék az igen). Magyarország a legutolsó helyen áll a 26 országot tömörítő listán abban a tekintetben, hogy – szülői beleegyezéssel – kaphassanak-e a transzgender tinédzserek tanácsadást vagy hormonkezelést, és abban is, hogy transzgender sportolók ne a születési nemük szerint vegyenek részt a sporteseményeken. Úgy látszik, Hámori Luca párizsi olimpiai negyeddöntős bokszmérkőzése mély nyomokat hagyott a magyar közvéleményben.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/26. számában jelent meg június 27-én.
