Még azoknak a szülőknek is sérti egyes jogait a Pride betiltása, akik eddig sem támogatták a rendezvényt – ezt fejtette ki lapunknak a TASZ munkatársa, aki szerint látványos jogkorlátozásról van szó. Elmondta, hogy jogilag mi a probléma a tervezett szabályozással és hogy milyen fórumon lehet azt megtámadni.
A gyülekezési törvény módosításával intézné el a Fidesz, hogy ne tarthassanak több melegfelvonulást Magyarországon. Az erről szóló javaslat hétfőn nyújtották be, lényege, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. Ha úgy fogadja el az Országgyűlés, ahogyan benyújtották, a jövőben az is büntethető lesz, aki részt vesz a Pride rendezvényen. Ehhez még arcfelismerőt is használhatnának a rendőrök és arról is gondoskodnának a kormánypártok, hogy a szabálysértők a büntetést ne válthassák át közmunkára vagy elzárásra. A módosítás összhangban van a kormányzati szereplők eddigi megszólalásaival. Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelő beszédében megüzente a szexuális kisebbségek felvonulását szervezetőknek, hogy „ne bajlódjanak az idei felvonulás szervezésével”.
– A módosítás egyértelműen azt célozza, hogy megszervezni se tudják a Pride-ot, és ne is vegyenek azon részt az emberek – mondta érdeklődésünkre Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet szakértője. Mint mondta, a módosítás egyértelműen és súlyosan sérti az Alaptörvényben biztosított gyülekezési jogot, még akkor is, a folyamatban lévő Alaptörvény-módosítás sorrendet határozna meg az alapjogok között. Jelenleg eseti mérlegelés eredménye, hogy egy tüntetés sérti-e a gyermekek védelméről szóló jogszabályokat, a módosítás viszont megszünteti a mérlegelés lehetőségét, és kötelezővé teszi a rendőrség számára minden olyan tüntetés megtiltását, ahol megjelenik a homoszexualitás – mutatott rá Hegyi Szabolcs. Mint arról korábban írtunk, az Alaptörvényt úgy módosítanák: „Gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb”, része, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
Hegyi Szabolcs kifejtette, hogy a gyülekezési jogon kívül a szülők és a gyerekek jogát egyaránt sérti a Pride betiltását lehetővé tevő törvénymódosítás. Részint, mert a gyerekek jogait egyáltalán nem sérti, ha felvonulást tartanak a jogegyenlőségért, ellenben megfosztja őket attól, hogy tájékozódjanak, és önálló véleményt alakítsanak ki. A szülők nevelési szabadságát pedig azáltal korlátozza, hogy nem dönthetik el, hogy toleranciára, a másság elfogadására nevelik-e őket, vagy sem. Véleménye szerint azonban azoknak a szülőknek a jogát is sérti, akik szabad akaratukból nem mentek ki a Pride-ra, mert nem értettek a mozgalommal egyet, hiszen nem ők döntenek arról, hogy távol tartják magukat és a gyerekeiket a rendezvénytől.
A törvénymódosító-javaslatból kiderül, hogy a tiltást megszegőkkel szemben szabálysértési eljárás indul, amely pénzbüntetéssel szankcionálható. Figyelmet érdemel, hogy a pénzbüntetés viszont kizárja annak esetleges átváltását közmunkára vagy elzárásra. – Eddig is volt szimbolikus üzenete, amikor valaki a szabálysértés miatt kiszabott pénzbüntetést ledolgozta vagy leülte, például ha valaki úgy vélte, hogy igazságtalanul bírságolták meg. A Pride betiltása esetén – ha mégis tartanak ilyen rendezvényt – tömeges bírságolások lehetségesek, mivel arcfelismerővel nagy számú résztvevőt azonosíthatnak be. A törvényalkotó vélhetően azt szeretné elkerülni, hogy a tiltakozó mozgalom legyen abból, hogy a megbüntetett személyek összehangolt, koordinált akcióval váltsák át más szankcióra a pénzbüntetést.
– Összességében is olyan látványos jogkorlátozásról van szó, amelynek nem szabad a magyar jogrendszer részének maradnia. Az Európai Unió egyetlen tagországában sincs ilyen korlátozás, mivel sem az unió saját jogával, sem az alapjogi chartával nem egyeztethető össze – fogalmazott a TASZ szakembere. Mint mondta, ha a módosítások elfogadása után születik majd egy tiltó döntés, akkor azzal az Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni, ahol szerinte megállapítják majd a tiltás jogellenességét, és „az egyértelmű ítélet lesz a törvényre nézve is”. Kereset benyújtható az Európai Unió bíróságához is, ahol különben elbírálás alatt van a gyermekvédelmi törvénynek a már említett vitatott szakasza is. Mint mondta, több tagállam csatlakozott az Európai Bizottság keresetéhez azzal, hogy semmisítsék meg a homoszexualitás megjelenítését tiltó rendelkezését.
A kormánypárti képviselők javaslata után Karácsony Gergely budapesti főpolgármester arról írt a közösségi oldalán, hogy „Pride lesz! Még az is lehet, hogy nagyobb, mint valaha…”. Egy héttel ezelőtt pedig a Sziget fesztivál ügyvezetője jelezte, hogy betiltás esetén hajlandók befogadni a felvonulást. Kádár Tamás a Príma Szovjet Gépkocsi podcastjában arról beszélt: eddig ugyan nem egyeztettek a Pride szervezőivel, mert Kádár szerint az a legjobb, ha a Pride-ot ott tudják megrendezni, ahol szeretnék. Viszont ha bármi ellehetetleníti ezt, akkor szeretettel látják őket.
