Bár a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendet meghosszabbította a kormány, a gyülekezésre vonatkozó szabályok változtak. Ha korlátozások mellett is, de lehet tüntetni. Az enyhítést Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban harangozta be, később az erről szóló részletszabályok is megjelentek a Magyar Közlönyben.
Ennek alapján 500-as létszám alatti tüntetéseken nem kötelező a védettségi igazolvány. Ugyanakkor az ennél nagyobb létszámú gyűléseken csak a védettek – praktikusan a védettségi igazolvánnyal rendelkezők –, illetve a felügyeletükben jelen lévő 18 év alattiak vehetnek részt. A jogszabály alapján a védelmi intézkedések betartásáról a gyűlés vezetője köteles gondolkodni. A spontán tüntetések viszont továbbra is tilosak. A szabályok június 14-ig vannak érvényben, aztán ezek a szabályok is megszűnnek.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogok Projektének szakértője lapunk érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezőnek valójában már a rendőrségnél történő bejelentéskor pontosan kell(ene) tudnia, hogy hányan vesznek részt a demonstráción. Ha egy szervező 500-nál kevesebb résztvevővel kalkulál, lényegében „meg kell győznie” a rendőrséget arról, hogy a jogszabályban szereplő limitnél nem lesznek többen – magyarázta.
Ugyanakkor a kormányrendelet nem teszi világossá, hogy mi történik abban az esetben, ha egy előzetesen 500 fősnél kisebb létszámmal bejelentett tüntetésen ennél mégis többen vesznek részt. – Az is benne van a jogszabályban, hogy ha a résztvevők száma eléri az 500 főt, akkor a gyűlés vezetőjének visszamenőlegesen ellenőriznie kell a résztvevők védettségét. Aki nem védett, azt ki kell zárni a tüntetésről. De az is kiolvasható belőle, hogy az 500-as létszámhatár elérése esetén a vezetőnek nem szabad több résztvevőt beengedni, és ha a bejelentést követő egyeztetésen a vezető ezeket nem vállalja, akkor a rendőrség kötelezheti is rá. Végül az is benne van a szabályozásban, hogy ha a vezető ezeket nem tudja megtenni, akkor fel kell oszlatnia a gyűlést – magyarázta.
A rendőrségnek is van biztosítási kötelezettsége. Ha adott esetben a rendőrség úgy ítéli meg, hogy a gyűlés vezetője nem tudja biztosítani a gyűlés rendjét, és a tüntetés feloszlatása válik szükségessé – illetve figyelmeztetés ellenére sem oszlatja fel a gyűlését –, akkor a rendőrség teszi meg.
Arra a felvetésünkre, hogy a gyakorlatban – egy félezernél több emberrel tartott demonstráción – a gyűlés vezetője hogyan tudja ellenőrizni a résztvevők védettségét, Hegyi Szabolcs azt felelte, hogy praktikusan nagyon nehezen. – Az mindenképpen feladata a tüntetés szervezőjének, hogy megfelelő számban alkalmazzon rendezőket. A védettségi igazolványhoz kötött részvétel komoly beléptetési struktúrát feltételez, ami teljesen idegen a tüntetésszervezés megszokott gyakorlatától. A közterületen tartott gyűléseken bármely irányból csatlakozhatnak a potenciális résztvevők, és a gyűlés helye sem egy zárt, körbekeríthető terület. Ugyanakkor felvetődik az az elvi kérdés is, hogy egy tüntetés résztvevőinek beléptetése, védettségük ellenőrzése, csatlakozásuk esetleges megakadályozása hogyan egyeztethető össze a gyűlésnek azzal a törvényi definíciójával, miszerint az egy nyilvános összejövetel, amelyhez bárki szabadon csatlakozhat – mondta a TASZ szakértője.
Miután egy tüntetés nyilvános esemény, azon nemcsak azok vehetnek részt, akik a felhívás alapján célzottan mennek oda, hanem hozzátartozik az is, hogy az arra járó járókelő egy gyűlést látva belehallgathat a szónoklatokba, és úgy döntenek arról, csatlakozik-e a tüntetőkhöz – magyarázta Hegyi annak kapcsán, hogy figyelembe kell-e venni egy tüntetés részvevőinek számbavételekor a bámészkodókat. Mint mondta, nehéz rámutatni arra a pontra, amikortól az ember egy tüntetés résztvevőjévé válik, ami persze csak akkor problematikus, amikor olyan a szabály, hogy létszámkorlátot kell tartani és a beléptetésről kell dönteni. Ugyanakkor a rendezvényen tudósítóként résztvevő újságíró jogi értelemben nem válik a gyülekezés résztvevőjévé.
Mint arról beszámoltunk, június 5-re a tervezett Diákvárosért hirdettek demonstrációt. A meghirdetett program szerint a tüntetők a Hősök teréről vonulnak a Kossuth térre. A szervezők – a jogszabályi korlátokra hivatkozva – a Hősök teréről 12 egymás mellől, időben pedig egymás után induló 500 fő alatti tüntetést jelentettek be. Ezt a szervezők is a jogszabály „kicselezéseként” írták le.
Az erre vonatkozó kérdésünkre Hegyi Szabolcs azt valószínűsíti, hogy a szervezők jogászokkal jól átgondolták, hogyan tegyék meg a bejelentésüket. Nyilvános információk szerint a szervezők a bejelentéseket megtették, amelyet a rendőrség tudomásul vett. Hozzátette, teljesen új szabályról van szó, nincs sem szervezői, sem bírói gyakorlat ilyen esetről. Ha indul is eljárás a tüntetés miatt, mire az ügyben bírósági ítélet születik, régen magunk mögött fogjuk tudni ezeket az egyébként mindössze június 14-ig érvényben lévő korlátozásokat – jegyezte meg a TASZ szakértője.
