Egyre szaporodnak a jelek, hogy még nincs vége a rezsicsökkentés átalakításának. A kormány ugyan a rezsicsökkentés megnyirbálásakor azt ígérte, hogy a távfűtéses lakásban élőknek nem kell attól tartani, hogy megemelkedik a számlájuk, a jelek szerint mégis sor kerülhet erre.
Tavaly óta jelentősen emelkedett a földgáz ára, a megawattóránként 20 eurós érték augusztus 26-án már 346 eurónál járt, majd az unió terveinek hírére, hogy gázársapkát vezetnek be, 215 euró körüli szintre csökkent. Miután azonban az oroszok péntek este szivárgásra hivatkozva bejelentették, egyelőre mégsem indítják újra a földgáz szállítását az Északi Áramlat 1-en, ahogy eredetileg tervezték, ismét emelkedni kezdett az ár, és hétfőn reggelre 280 euróig meg sem állt.
Az ár tehát jelentősen meghaladja azt a 182 eurós szintet, amelyen a rezsicsökkentés átalakításának bejelentésekor állt. Bár már korábban kellett volna, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalon (MEKH) kivárt a távfűtésnél használt földgáz ár meghatározásával, hátha csökkenni fog a világpiaci ár. Erre azonban nem került sor, nem süllyedt a májusi 100 eurós érték alá. Sőt, az idei őszre meghatározott ár megawattóránként 300 euró lett, mert az ár meghatározásánál figyelembe vett augusztus 22-26. közötti időszak tőzsdei árátlaga ennyi lett.
Az Átlátszó számításai szerint a távfűtésben alkalmazott 300 eurós ár évi 962 milliárd forintos költséget jelent, amellyel szemben mindössze 120 milliárd forintos bevétel áll. És akkor még nem számoltunk a távfűtés egyéb költségeivel. Mindez azt jelenti, hogy jelentős finanszírozási többletre lesz szükség, hogy egyensúlyban maradjon a távhőszolgáltatók mérlege.
Sávos díjemelés kéne
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj-és gázipari szakértője a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy a távfűtő vállalkozások augusztustól augusztusig szerződnek a földgázra. Így biztos, hogy a most induló időszakban a tavalyinál jelentősen nagyobb költséggel kell számolniuk egy teljes évig. Már csak azért is, mert a távhőszolgáltatók költségszerkezetében 60-80 százalékot tesz ki a gáz ára. Kérdésünkre kifejtette, ezt a hatalmas drágulást nem tudják lenyelni a szolgáltatók, így két lehetőség áll előttük. Az egyik szerint pótlólagos támogatást kérnek az államtól, az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok pedig a tulajdonos önkormányzattól. A másik megoldás pedig, hogy megemelik a távhőszolgáltatás díját.
Pletser Tamás valamiféle díjemelésre mindenképpen számít, annak mértékére azonban nem tudott becslést adni. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy amennyiben túlságosan nagy lesz az emelés mértéke, úgy annak behajtása igencsak nehéz lesz. Kiemelte, a technológiából adódóan a távfűtés esetében nem lesznek akkora eltérések a különböző lakástípusok között, mint a földgáz esetében. Véleménye szerint – ahogy a földgáz esetében is indokolt lett volna – a távfűtés esetében is valamiféle sávos díjemelést kellene bevezetni.
A baj nagyságát érzékeltetendő Pletser Tamás – Holoda Attila, egykori energetikai államtitkárt idézve – elmondta, amíg korábban az átlagos havi jövedelem 16-18 százalékát költötte a család energiára, addig az energiaköltség – a jelenlegi árakat figyelembe véve – a jövőben felemésztheti a havi jövedelem felét is.
Hogy a kormány valóban elgondolkodott a távfűtés után fizetendő díjak átalakításán is, arra utalnak az Átlátszóhoz eljutott információk, amelyek szerint a távhőszektor szereplőitől bekérték az átlagfogyasztásra vonatkozó adatokat. Az RTL-nek pedig az egyik távhőcég munkatársa elismerte, valóban bekérték tőlük az adatokat.
Az Átlátszó információi szerint a 24 gigajoule éves hőmennyiségnél többet fogyasztóknál lehet a díj emelkedésére számítani, ami egy 75 négyzetméteres szigetelés nélküli földszinti panellakás fogyasztásának felel meg.
A MEKH nyilvántartása szerint ma Magyarországon 95 településen hozzávetőlegesen 650 ezer lakás használ távfűtést. A távhőszolgáltatók által értékesített hőenergiának hozzávetőlegesen négyötödét a lakosság használja fel. Az iparág szereplői a távhőszolgáltatók, a távhőtermelők – amelyek többnyire egyben az értékesítők is – és a távhőértékesítők, amelyek nem termelnek, hanem a termelőktől vásárolnak, és azt értékesítik a távhőszolgáltatóknak. A távhőszolgáltató társaságok többségükben a települési önkormányzatok tulajdonában vannak, egyes helyeken a szolgáltatóban a távhőtermelő is tulajdont szerzett. Néhány településen a távhőszolgáltató üzemeltetését koncessziós szerződéssel magántulajdonú vállalkozások végzik.
A lakossági és közintézményi felhasználók távhőellátása hatósági áron történik, a többi felhasználó esetében kétoldalú megállapodások alakítják az árakat.
