2022 első félévében összesen 4136 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, 321-el több alkalommal, mint a tavalyi év hasonló időszakában – tudatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Közleményük szerint ezekben a tűzesetekben 49 ember vesztette az életét, héttel többen, mint 2021 első hat hónapjában.
A leggyakrabban az idős emberek válnak ilyen eset áldozatává, mert mire észlelik a tüzet, már annyi maró füstöt lélegeztek be, hogy nem képesek menekülni. A lakástüzek során 298-an megsérültek, többségük füstmérgezést szenvedett. A tűzoltók az égő épületekből összesen 210 embert mentettek ki.
345 ezer négyzetméter borult lángba
Az épületekben összesen 345 ezer négyzetméternyi terület (34,5 hektár) vált a lángok martalékává – ez közel ötven futballstadion területének felelne meg. A legtöbb lakástűz nyílt láng használatára, valamilyen elektromos vagy fűtési hibára, illetve főzésre vagy dohányzásra volt visszavezethető. A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban keletkezik tűz. „A lakástüzek nagy része a téli szezonban, rosszul szellőző fűtőberendezések miatt történik, a hidegebb napok általában több tűzesettel is járnak” – mondta lapunknak Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az OKF szóvivő-helyettese.
A tűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát 173 esetben kellett tűzvizsgálati eljárás keretében feltárni, 83 helyen szándékos gyújtogatás miatt pusztított a tűz. 194 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek a munkáját. Dóka kérdésünkre elmondta, tűzvizsgálatot csak akkor rendelnek el, ha a tűzesetben haláleset történt, felmerült a szándékosság gyanúja vagy egy bizonyos értékhatárnál nagyobb kárt okoztak a lángok.
Ahol volt füstérzékelő, senki sem halt meg
Az ilyen tüzek elkerülése érdekében ajánlott kérni az ingyenes kéményseprést, de nem árt, ha emellett évente egyszer ellenőriztetjük fűtőeszközeinket is. Ha régi házban élünk, rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is – ajánlja a katasztrófavédelem. Tanácsos a konyhába, hálóba, nappaliba is füstérzékelőt elhelyezni. Az év első felében 571 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, és nyolc haláleset történt – azonban olyan lakásban, házban , ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, jelentős károk sem keletkeztek.
Mintha teljes Kecskemét elpusztult volna
A globális felmelegedésnek tudható be, hogy az idei tél és a tavasz eleje is rendkívül száraz, csapadékmentes maradt, a növényzet kiszáradása pedig jócskán megnövelte a szabadtéri tüzek kockázatát. Az OKF június végi összegzése szerint idén már már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának - összehasonlításképpen, Kecskemét teljes területe 322 négyzetkilométer. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.
Az idei szabadtéri tüzek több mint fele, 54 százaléka a mezőgazdaságot érintette. A tavalyi évhez képest lényegesen több az aratással összefüggő tűz, és a keletkezett károk mértéke is nagyobb. Idén júniusban 47 gabonatábla gyulladt ki, 338 hektár égett le. 2021-hez képest a gabonatáblákban keletkezett tüzek száma közel hatszorosával, a leégett gabonatáblák nagysága pedig harmincháromszorosával nőtt.
Épp ezért, július elsejétől tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban, de még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A parlag- és gazégetés szintén nem engedélyezett a fokozottan tűzveszélyes időszakban.
