Szinte minden, az egészségügyet leíró mutatót tekintve az utolsó helyet foglalja el Magyarország visegrádi négyek (V4) mezőnyében – írja a Népszava. A lap egy olyan több mint 50 oldalas kiadványra hivatkozik, amely az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat. Ebből kiderül, hogy a halálozási statisztikákban a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket és az öngyilkosságokat illetően is vezetünk a V4-ek között.
A jelentés alapján az átlagos magyarnak a születéskor várható élettartama az elmúlt 17 évben négy és fél évvel nőtt, de még ezzel együtt is öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az unió átlag polgára. Még a V4-ek között is a legkevesebbre. A 15 évesnél idősebbek több mint felének (59 százalékának) van orvos által diagnosztizált krónikus betegsége: harmadukat magasvérnyomással, ötödüket derék- vagy hátfájással, míg csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek. Minden nyolcadik ember allergiával, magas koleszterinszinttel, valamint nyakfájdalommal jár orvoshoz, de nagyjából ugyanennyien vannak, akiknek szívritmus zavara vagy cukorbetegsége van.
A tanulmányból az is látszik, hogy az állam 2016-ban 2003-hoz viszonyítva reálértékben mintegy 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, miközben ezalatt a magánkiadások 6 százalékkal nőttek. Az átlagos magyar 2017-ben évente 55 ezer forintot költött egészségügyre, ezzel a V4-ek országai közül a magyarok járulnak hozzá a legtöbbel az egészségügyi szolgáltatások költségeihez. A magánegészségügyben a felső jövedelmi kategóriába tartozók átlagosan évente, fejenként 107,6 ezer forintot, míg a legalsó négy decilisbe tartozók 13,4 ezer forintot költöttek.
Jövőre csak hat százalékkal szán többet az egészségügyre az Orbán-kormány | Magyar Hang
Hiába voltak a szép szavak, a hangzatos ígéretek, a Népszava információi szerint a jövő évi költségvetés sem hoz áttörést az egészségügyben. Ugyanis az Orbán-kormány egyelőre mindössze 150 milliárd forintos többletet terveztek az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi költségvetésébe és további 60 milliárdot adnának az előterjesztés készítői a fejlesztésekre, azaz az Egészséges Budapest Program folytatására.
A kormányzati egészségügyi kiadások GDP-hez mért aránya 2000 és 2015 között 5-6 százalék között mozgott. Az állam ugyan megkezdte az egészségügyi alkalmazottak bérfejlesztését, de emellett csökkentette a gyógyszertámogatásra fordított összeget.
Az elemzést készítő Udvardi Attila a lapnak azt mondta: 43 mutatót gyűjtöttek össze a hazai egészségügyről – az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáiból – és ezeket vetették össze a visegrádi négyek országainak adataival, valamint Ausztriáéval, mint viszonyítási ponttal. Az anyagot egy „ténytárnak” nevezte, azt pedig a döntéshozókra bízzák, hogy levonják a következtetéseket.
