Nem valószínű, hogy befolyásolja majd a jövő tavaszi országgyűlési választás időpontját az, hogy a kormány tervei szerint akkor még érvényben lesz a veszélyhelyzet – erről beszéltek a Magyar Hang által megkérdezett szakértők. Ugyanakkor rendkívüli jogrendben a kormánynak lehetősége van korlátozni például a gyülekezési szabadságot, ez pedig a TASZ szerint például „befolyásolhatja a választás szabadságát”.
Ahogy azt az elmúlt tíz évben megszokhattuk, most is valószínűleg a legkorábbi lehetséges időpontra tűzik majd ki a választást – fejtette ki megkeresésünkre a Political Capital elemzője, László Róbert. A szakértőt azután kérdeztük, hogy a kormány bejelentette, június elsejéig meghosszabbítanák a koronavírus-járványra hivatkozva bevezetett veszélyhelyzetet. Ennek idejére esik tehát a következő országgyűlési választás időpontja is.
A salátatörvény megemlíti azt is, hogy a választás kitűzését az alaptörvény befolyásolja, így azt a különleges jogrend nem érinti. Utóbbiról beszélt lapunknak László Róbert is, aki szerint az alaptörvényben feketén-fehéren benne van, hogy négy év letelte után meg kell tartani az esedékes országgyűlési választást, az alkotmány pedig különleges jogrend idején is fennáll. Semmi nem utal rá, hogy ne tartanák meg a választást a megfelelő rend szerint, most április 3. tűnik a legvalószínűbbnek.
Átment a bizottságon, a parlament mégis leszavazta
László Róbert szerint az sem valószínű, hogy a választás lebonyolításának körülményein változtatnának, arra viszont lát esélyt, hogy a választókerületekkel kezdjenek trükközni. A törvény szerint ugyanis még tavaly módosítani kellett volna tíz Pest megyei választókerület határát a megnövekedett lakosságszám miatt, ez viszont végül mégsem történt meg. (A választási törvény szerint módosítani kell a kerülethatárokat, ha a lakosságszám húsz százalékkal eltér az országos átlagtól 75 ezer fő / választókerület). Ennek érdekében Szabó Tímea országgyűlési képviselő be is nyújtott egy indítványt, ami különös módon a törvényalkotási bizottságon átment, a parlament mégis leszavazta.
László Róbert szerint hiába nem tehetnék meg ezt már idén, valójában csak annyira van szükségük a kormánypártoknak, hogy ezt a tiltó passzust kihúzzák a választási törvényből. Innentől pedig még azt sem elképzelhetetlen, hogy más kerülethatárokhoz is hozzányúljanak, ne csak azokhoz, amelyeknél a módosítás szükséges. Tavaly már lehetett arról hallani, hogy a Fidesz a neki megfelelő módon alakítaná a körzethatárokat, megszüntetve például a belvárosi körzetet. Más képviselő pedig inkább kormánypárti falvakat csatolt volna hozzá a saját kerületéhez.
Továbbra is húzhatják az időt a válaszadással
Kerestük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetet is, Pásztor Emese pedig kifejtette, ők sem tartják valószínűnek, hogy a választást későbbre halasszák. Viszont a választások szabadságára nemcsak az van kihatással, hogy mikor tartják, hanem az is, hogy milyen körülmények között. A kormánynak pedig a veszélyhelyzet fenntartásával lehetősége lesz korlátozni a gyülekezés- és a szólásszabadságot is, ez pedig befolyásolhatja a választás szabadságát. Továbbá az állami intézmények kilencven napot is várhatnak, míg válaszolnak egy-egy újságírói megkeresésére.
Azt már az előző másfél évben láthattuk, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva halasztgatták is a válaszadást, miközben ezt semmi nem látszott indokolni. Pásztor Emese elmondása szerint a politikai szabadságjogok gyakorlását korlátozza mindez, ami választási időszakban különösen problémás lehet. Nem egyértelmű, a védekezést miben hátráltatná, ha idejében választ adnának egy kérdésre, illetve ha az állampolgárok szabadon gyakorolhatnák a véleményalkotási szabadsághoz fűződő jogaikat. Pásztor szerint a kormány politikai felelősséget is visel a járványvédekezéssel kapcsolatban, viszont ha az állampolgár nem tájékozódhat idejében az egyes ügyekről, az ellehetetleníti a döntések számon kérését, és így a választás szabadságát is befolyásolja.
A veszélyhelyzet hosszabbítása többek között a hivatalos okmányok érvényességét érinti. A Magyarországon kiállított, 2020. március 11. és 2020. július 3. között vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró igazolványok érvényességi idejét 2022. június 30-áig kitolták. A védettségi igazolvány viszont továbbra is a lejáratig érvényes. (Oltás után kapott igazolvány esetében ilyen határidő nincs feltüntetve.) A felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak pedig továbbra sem szükséges nyelvvizsga ahhoz, hogy megkaphassák a diplomájukat.
