A koronavírus-járvány miatt elsőként márciusban, majd a második hullámban november elején ismét kihirdetett veszélyhelyzet komoly terhet ró a lakosságra, a szigornak azonban vannak egyértelmű nyertesei, például a polgármesterek. Számukra ugyanis a 2011-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény rendelkezései értelmében a járvány azt jelenti, hogy egy személyben gyakorolhatják a települési önkormányzat képviselő-testületének jogait, vagyis maguk dönthetnek olyan kérdésekben, amelyek esetében máskor a képviselő-testületnek vagy a közgyűlésnek is lehet beleszólása. Több vezető kihasználva ezt a jogát, jelentős jutalommal díjazta saját magát a járvány közepén.
Nem csupán a saját maguknak juttatandó pénzről határoztak egyes polgármesterek, a veszélyhelyzet egyéb ügyekben is kapóra jött. Ahogy arról júniusban beszámoltunk, Szekszárdon az ellenzék semmissé tett volna minden olyan szerződést, amelyet Ács Rezső fideszes polgármester „a veszélyhelyzet alatt titokban, a helyi operatív törzs, vagy az illetékes bizottság tudta és beleegyezése nélkül kötött meg”. Ács a veszélyhelyzet kihirdetésekor azonnal magához ragadta a hatalmat, és több ponton módosította a városi közgyűlés szervezési és működési szabályzatát. Többek között saját maga elfogadta és aláírta a város költségvetését, visszaállította a polgármesteri kabinetet, valamint elvette a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-től az önkormányzati lap, a Szekszárdi Vasárnap kiadási jogát és saját magához vonta azt.
A veszélyhelyzetre hivatkozva tekintenék semmisnek a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaépítés ellen szervezett népszavazási kezdeményezés aláírásait is. Bár az aláírásgyűjtésből már csak hat nap lett volna vissza, a szükséges 4175 darab helyett több mint hatezret gyűjtöttek a helyi civilek, ám a Nemzeti Választási Iroda állásfoglalása szerint meg kell semmisíteni az aláírásokat. Mint ismert, Michl József, Tata fideszes polgármestere január végén egy testületi ülésen bejelentette, a Hell Energy csoporthoz tartozó Avalon cég 120 szobás luxusszállodát kíván építeni közvetlenül az Öreg-tó partjára, ami ellen a helyiek és civilek hevesen tiltakoznak.
Dunaföldvár vezetése még tavasszal használta ki a veszélyhelyzet nyújtotta előnyöket. A Telex cikkéből kiderült, hogy a helyi polgármester és alpolgármester egymásnak ítélt meg többhavi fizetésüknek megfelelő jutalmat. Horváth Zsolt polgármester arról döntött hivatalosan, hogy a helyettesének, Süveges Árpád Róbertnének jár „3 havi tiszteletdíjának megfelelő” jutalom. A polgármesternek kiosztott „5 havi illetményének megfelelő” jutalomról pedig az alpolgármester határozott, ugyanazon a napon. A hivatalos indoklás szerint „az általa elvégzett munkára, illetve a veszélyhelyzetre való többletfeladatokra tekintettel” kapják meg a pénzt. Ez az indoklás már csak azért is figyelemre méltó, mert Horváth Zsolt és Süveges Árpád Róbertné határozata is április 7-ei keltezésű, vagyis egy hónap sem telt még el a veszélyhelyzet kihirdetése után, amikor a jutalmazásról döntöttek. A jutalom pontos összege egyelőre nem derült ki.
Pontosan tudható viszont a jutalom összege Pápai Mihály, Gyál fideszes polgármestere esetében. A városvezető november végi határozatában arról döntött, hogy bruttó 4,1 millió forint, vagyis nettó 2,7 millió forint jutalomban részesíti magát. A Facebook-oldalán szereplő bejegyzés szerint Pápai a „testülettel együtt” hozott döntést, egyebek mellett a jutalmak kiosztásáról is.
Balatonalmádi polgármestere is önmagát ösztönözte a járvány alatt. Kepli Lajos, aki korábban a Jobbik országgyűlési képviselője volt, bruttó 1 075 000 forintos jutalmat kapott „a 2020. évben elvégzett feladatok és a veszélyhelyzetből fakadó többletteljesítmény elismeréseként”. A milliós jutalomról szóló november 27-i határozat egyelőre nem elérhető a város honlapján közzétett határozatok között, de a Telex szerint azt a polgármester, Kepli Lajos nevében Pandur Ferenc alpolgármester írta alá. Kepli egyébként „jutalom-hisztinek” nevezte a helyiek felháborodását. – Az elmúlt napokban egymást hergelő képviselők és „civilek” remélnek fogást találni a polgármesteren a közszférában hosszú évek óta szokásos jutalomosztásnak a város vezetőjére történt kiterjesztése miatt. Tekintettel arra, hogy ezen képviselők erről szóban és írásban is előzetesen tájékoztatva lettek, tettük sunyi és hátsó szándéktól sem mentes – írta az Almádia – fórum Balatonalmádiért elnevezésű Facebook-csoportban megjelent bejegyzésében.
Szarvason is jutalmakról döntött a városvezetés. November 19-én ülést tartott a képviselő-testület, de a veszélyhelyzet miatt csak egy konzultációs fórum volt, hiszen most már törvény szerint is mindenben a polgármester dönt egy személyben – írta Facebook-oldalán Samu Tamás Gergő, helyi önkormányzati képviselő. Mint írta, a testület nem döntött, csak javaslatokat fogalmazott meg, hiszen a döntés a veszélyhelyzetben a polgármestert illeti meg. Utolsó napirendi pontként az „Önkormányzati alkalmazottak teljesítményösztönző juttatásának kifizetéséről” határoztak, és nem csak a hivatali dolgozók kaptak jutalmat, hanem a polgármester és az alpolgármester is. A polgármester számára 6 havi illetményt, az alpolgármester számára 3 havi illetményt különítettek el, ezek további sorsáról majd a veszélyhelyzet utáni első ülésen döntenek. Babák Mihály illetménye havi 698 019 forint és 104 703 forint költségtérítés. Ha a költségtérítés nem számít bele a jutalomba, akkor a polgármester számára bruttó 4 millió 188 ezer 114 forint. Helyettesének pedig bruttó 942 ezer 300 forintot különítettek el – írta Samu Tamás Gergő. Hozzátette, az ülésen jelenlévő képviselők többsége a vezetői jutalom ellen szavazott.
Emlékezetes, Babák Mihály novemberben meglepő kijelentést tett a koronavírussal fertőzött betegek kapcsán a Szarvas TV adásában. A városvezető szerint „hogyha kiderül, hogy valaki covidos lett, mert megvan a tesztje, vagy karanténban van, akkor úgy kell kezelni, mint a Leprást! Bocsássanak meg a kifejezésért… nagyon rossz kifejezés” – vette észre az Index. Babák úgy folytatta mondanivalóját, hogy az érintettekhez most nem szabad hozzáérnünk, miközben egyébként gondoskodni kell róluk, de például figyelni kell, hogy külön mosogassunk el utánuk. Babák később a kijelentésre reagálva elmondta, a város lakói megértették, hogy a házi karantén olyan, mint egy kórházi járványosztály kórterme – csak ez az otthonunkban van, és ezek szabályai szerint kell eljárniuk – nagyon komolyan véve a veszélyt.
A szarvasi polgármester korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy alig félreérthető szexista megjegyzést tett egy februári képviselő-testületi ülésen. Miután az egyik helyi képviselő megkérte, hogy hajoljon közelebb a mikrofonhoz, hogy jobban lehessen hallani, Babák azt mondta: „Maga engem nem hall?! Hát, ne haragudjon meg, de nem rakom a számba. Ez nőnek jobban áll, mint nekem, úgyhogy nem csinálom”. – Elnézést kérek, kutya bunkó voltam, akik ismernek tudják, hogy nem ilyen a modorom – nyilatkozta később az Atv.hu-nak Babák. A fideszes politikus szerint ilyet nem illik mondani sem nyilvánosan, sem máshogyan.
– A katasztrófavédelmi törvény rendelkezései szerint a veszélyhelyzetben valóban a polgármesterek kezében van a döntés, de semmi nem tiltja el őket attól, hogy egyeztessenek a képviselőkkel, hogy a formálisan általuk meghozott döntés mögött konszenzus legyen – fogalmazott a Magyar Hangnak Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. – Ezt nem írja elő kötelezettségként semmilyen jogszabály, de a normális demokratikus működésnek ez természetes velejárója lenne.
Döbrentey Dániel kifejtette, a jogalkotói szándék a katasztrófa minél gyorsabb elhárítására vonatkozik, vagyis azokban a döntésekben kellene a polgármesternek egy személyben döntést hoznia, amelyek a katasztrófahelyzet körébe esnek. Minden egyéb esetben akkor jár el jóhiszeműen, ha kikéri a képviselő-testület tagjainak véleményét. – Az önjutalmazás egyértelműen nem tartozik a katasztrófa kategóriájába, így ez esetben a település vezetők rosszhiszeműen járnak el. Formálisan nem tűnik jogellenesnek, amit tesznek, de egy kormányhivatali vizsgálat során nem biztos, hogy kiállnák a jogszerűség próbáját – hangsúlyozta a TASZ munkatársa. – Etikailag mindenképpen kifogásolható az eljárás, nem erre hozták létre a jogszabályt – tette hozzá.
A TASZ korábban arról írt, hogy önkényes polgármesteri döntéseknek adtak teret a kormányhivatalok, amikor nem ellenőrizték megfelelően, hogy a településvezetők visszaéltek-e a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. A katasztrófavédelmi törvény szó szerinti értelmezéséből tehát az következne, hogy minden olyan ügyben, ami nem intézményszervezés, a polgármester eljárhat, dönthet egymaga, a képviselőtestület helyett. Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójából ez nem következik, és az indokolás szerint is a szabályozás a védelmi igazgatás körében elvégzendő hatósági feladatokat, döntéshozatalt hivatott egyszerűsíteni – írták.
Döbrentey Dániel kérdésünkre elmondta, a veszélyhelyzet alatt született polgármesteri döntések esetében a képviselő-testületek utólag nem bízhatnak a jogorvoslatban, politikai döntést azonban hozhatnak a határozatok semmissé tételéről. A település vezetőinek önjutalmazása kapcsán azonban feltehetően ez sem segít.
