2021-ben 155 600-an hunytak el, a Covid19-járvány elleni küzdelem ellenére a II. világháború óta a legtöbben. Az ezer lakosra jutó halálozás átlagosan 16 fő volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tér-Kép 2021 című kiadványából, amely egyebek között a társadalom területi különbségeit, népmozgalmi, szociális és gazdasági jellemzőit és folyamatait összesíti.
A Covid-járvány második éve demográfiai szempontból tragikusra sikerült: 2021-ben országos átlagban 20 százalékkal többen haltak meg, mint a járvány előtt 2019-ben. A legkiemelkedőbb, 53 százalékos többlethalálozást a Tokaji járásban mérték, de országszerte voltak olyan járások, ahol 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt a halálozások száma. Mindössze egyetlen térségben, Budapest XII. kerületében javult a mutató, itt is csak minimálisan: 2021-ben néggyel kevesebb halálesetet regisztráltak a bázisév 2019-hez képest, amiben a KSH szerint szerepet játszhatott a gyermekkorúak viszonylag magas hányada, valamint a kerületre jellemző magas várható élettartam is.
A statisztikai hivatal weboldalán elérhető nemzetközi adatok szerint uniós összevetésben a halálozások számának növekedési üteme egyébként nem Magyarországon volt a legmagasabb – Bulgáriában 40, Romániában 30, Lengyelországban és Lettországban 27, Csehországban 26, Horvátországban pedig 24 százalékkal haltak meg többen 2021-ben, mint 2019-ben. Az uniós átlagot azonban sikerült így is jelentősen felülmúlni, a 27 tagországban összesítve 14 százalékkal nőtt a halálozások száma. Bár a növekedés nem nálunk volt a legnagyobb, az ezer főre jutó 16 halálozással így is az élmezőnyben volt hazánk: csak Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Litvániában mutatott ennél magasabb arányszámot a statisztika 2021-re vonatkozóan.
A KSH összesítéséből kiderül az is, hogy 2021-ben az egy évvel korábbinál 0,8 százalékkal több, 93 ezer gyermek született, ám a halálozások száma ezt 62 600-zal meghaladta. A járások közül egyedül a Hajdúhadháziban volt magasabb születések száma. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke főként hazánk nyugati és déli, valamint egyes északkeleti járásaiban magasabb volt az országos átlagnál.
„Magyarország népessége 2022. január 1-jén 9 millió 689 ezer fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2021-ben az előző évhez képest a születések száma enyhén, a halálozásoké jóval erőteljesebben nőtt, az így kialakult 62,6 ezer fős természetes fogyás 29 százalékkal meghaladta az addigi, 2020. évi csúcsot is. A csökkenést a 20,8 ezer fős nemzetközi vándorlási többlet sem tudta ellensúlyozni, így az ország népessége 41,8 ezer fővel fogyott. A népesség korszerkezete nem változott. 2021-ben volt a legtöbb házasságkötés 1986 óta" – áll a kiadványban.
A KSH Tér-Kép 2021 című kiadványa szerint a koronavírus-járvánnyal összefüggésben 2020-ban és 2021-ben is csökkent a születéskor várható átlagos élettartam, de ez nem minden járásban volt jellemző. Országosan a 2021-re számolt 74,1 életév 2,1 évvel maradt el a 2019. évitől. 2020-hoz képest a területi különbségek mélyültek, a legjobb és a legkedvezőtlenebb életkilátással rendelkező járások közötti eltérés a 2020. évi 10,8 évről 12,3 évre változott. Különösen szomorú adat, hogy kilenc megyében – Nógrádban, Borsodban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tolnában, Somogyban, Komárom-Esztergom megyében, Hevesben, Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a férfiak születéskor várható élettartama a 70 évet sem érte el, míg az országos átlag e tekintetben 71,1 év. Összehasonlításképp az európai uniós átlag 77,2 év volt 2021-ben.
