Több más egyházi intézmény, így a budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanárai mellett a zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Iskolaközpont pedagógusai is kiállnak az oktatásügy mellett és szolidaritást vállalnak a meghurcolt tanárokkal. A nyilatkozatot a tantestület mintegy 70 százaléka írta alá, a szöveget teljes egészében alább közöljük:
„NYILATKOZAT
Mi, a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Iskolaközpont alulírott tanárai főképp az utóbbi hetek fejleményeinek hatására, különösen egy egyházi iskola pedagógusaiként erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy (magánszemélyként, nem az intézmény hivatalos álláspontjaként) az alábbi nyilatkozatot tegyük.
Kiállunk amellett, hogy az oktatás ügye nemzetstratégiai kérdés, amely folyamatos párbeszédet, egyeztetést és vitát igényel.
Az oktatás ügyében szakmai konszenzusra van szükség, és az odavezető viták szeretet, türelem, megértő szándék nélkül nem folytathatók – teljes mértékben függetlenül attól, hogy állami, egyházi vagy alapítványi iskolákról van-e szó. Kiállunk amellett, hogy az oktatás a tudásalapú társadalom sarokköve, hazánk megmaradásának záloga.
Elkeseredve látjuk, ahogy az elhanyagolt oktatásügy rendészeti kérdéssé silányul, és hogy a hatalom sokadszor cinikusan a hivatástudatra hivatkozva hárít el minden követelést és üresíti ki a sztrájk intézményét.
Szolidaritást vállalunk a meggyőződésükért országszerte elbocsátással fenyegetett és a már elbocsátott kollégáinkkal.
Szolidaritást vállalunk minden kollégánkkal, hiszen mindannyian hosszú évek, évtizedek óta szolgáljuk az oktatás ügyét, miközben alázattal viseljük a megalázó béreket, a sok esetben felsorolhatatlan mennyiségű kifizetetlen túlórát, az erkölcsi alapon elvárt ingyenes pluszmunkát, a társadalmi megbecsültség hiányát.
Az oktatásügy kiszolgáltatottságának véget kell vetni. Első lépésként a bérek drasztikus emelésével, az óraszámok normalizálásával.
Továbbá felhívjuk a figyelmet (mint oly sokan), hogy a fenti pontok megvalósulása híján néhány éven belül nem beszélhetünk oktatásügyről, csak „tűzoltásként”, helyettesítve megtartott órákról. Tömeges elbocsátásokkal, az azonnali bérrendezés elmaradásából fakadó pályaelhagyásokkal, a tanárhiánnyal ez az idő csak rövidül.
A diákjainkért, szüleikért, kollégáinkért kérjük a fenti gondolatok őszinte megfontolását, a szembenézés bátorságát, mindezek következményeképpen pedig a szükséges lépések megtételét.”
