Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken. A KEH honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra. A Budavári Önkormányzat üdvözli a köztársasági elnök döntését.
Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamit a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes - adta hírül az MTI.
A Budavári Önkormányzat üdvözli a döntést – tudatta közösségi média oldalán V. Naszályi Márta (PM), Budavár polgármestere. A polgármester hozzátette: annak ellenére is üdvözli a döntést, hogy a vári lakók problémájára megoldást kell találni, mivel az elavult lakástörvény miatt évek óta nem vehetik
meg az ingatlant, ahol élnek. Ennek ugyanis szerinte aligha jó eszköze, ha az önkormányzatokat kötelezi arra a kormány, hogy árusítsák ki a piaci ár harmadáért – vagy esetenként még olcsóbban – az ingatlanvagyonukat. –Áder János döntése azért is helyes, mert egy nagyon rossz precedenst akadályozott meg: ha egy önkormányzat kötelezhető arra, hogy áron alul adja el a tulajdonát, semmi nem gátolná meg az egymást követő kormányokat, hogy más jogi-, vagy akár magánszemélyeket is erre kötelezzen; senki tulajdona nem lett volna biztonságban – vélekedett V. Naszályi Márta.
A polgármester arról is írt: a fideszes törvényjavaslat azt is ellehetetlenítette volna, hogy az önkormányzatok saját lakáspolitikával segítsenek azoknak a lakóiknak, akik alacsony (például tanári vagy egészségügyi dolgozói) fizetésükből nem tudnak kerületi ingatlanhoz jutni.
– Ráadásul nehezen lett volna értelmezhető, miért kell a közösség vagyonát olyan magánszemélyekhez átjátszani, akik százmilliós cégtulajdonosi osztalékokból, családi vagyonból vagy miniszteri fizetésből akár több lakást is vehetnének maguknak lényegében bárhol az országban. Szívből remélem, hogy az elkövetkező időszakban olyan szabályozás születik, amelynek célja az igazságos lakáspolitika, és nem a kormányközeli vállalkozók pénzügyi „segítése” vagy az önkormányzatok kifosztása. Ennek kereteiről tulajdonosként bármikor szívesen egyeztetünk a kormánnyal - hátha a második körben már erre is lesz lehetőség. – írta V. Naszályi Márta.
