– Fel kell készülnünk arra, hogy ezt a válságot – hacsak gyökeresen nem változtatunk eddigi életmódunkon – újabb, és akár a Covidnál jóval súlyosabbak követhetik – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök szerdán, az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán elmondott, videón közvetített beszédében.
– Vajon sikerül tanulnunk a válságból? Végre teszünk valamit azokon a területeken, ahol régóta tudjuk, hogy veszély fenyeget, régóta tudjuk, hogy mit kellene tenni, és azt is tudjuk, hogy a halogatással csak a kockázatokat és a költségeket növeljük? – az államfő szerint ezek a mai kor legfontosabb kérdései.
Bevezetőjében a magyar államfő emlékeztetett arra, hogy milyen furcsa évforduló a mostani, mert az ENSZ történetében most fordul elő először, hogy szokásos évenkénti találkozót virtuális módon kell megtartaniuk. – A felelős ezért egy szabad szemmel nem látható vírus, amely fenekestől forgatta fel az életünket – jelentette ki, hozzátéve, hogy a vírusfertőzés nyomán kialakuló Covid-19 betegség egy pillanat alatt megváltoztatta a családi és a baráti kapcsolataink, a munkavégzésünk, a közösségi együttlétünk szabályait, és „súlyos válságot okozott”. Az egészségügyi krízis rövid idő alatt gazdasági, majd társadalmi válsággá terebélyesedett, vállalkozások jutottak csődbe, munkahelyek vesztek el, drasztikus korlátozó intézkedéseket kellett hozni. – Ki gondolta volna mindezt akár csak az év elején? – tette fel a kérdést.
Egyúttal kifejtette, egyre többen mondják, hogy a mai helyzet az antropocén kor (új földtörténeti kor) válságának prototípusa, merthogy a XXI. század elejére mi, emberek váltunk a bolygó változásaira legnagyobb hatást gyakorló tényezővé. A Covid-19 ellen még nem tudunk védekezni, nincs gyógyszerünk, védőoltásunk, de más területeken már évek óta tudjuk, hogy mit kellene tenni. Példaként erre a vízügyet hozta fel. Az ENSZ-ben is többször megvitatták már a napjainkban kibontakozó vízválságot. – A sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámáját – mondta, hozzátéve, „mindannyian tudjuk, hogy az ENSZ fenntarthatósági céljainak többsége helyes vízpolitika híján elérhetetlen”.
Áder János szavai szerint, amíg a világon minden hetedik ember nem fér hozzá a szennyezésmentes ivóvízhez, addig nem reménykedhetünk abban, hogy az elszegényedett térségekben nő a termelékenység. Amíg a vízszennyezéseket nem akadályozzuk meg, addig továbbra is a kórházi ágyak felét a szennyezések miatt kialakuló betegségekben szenvedők foglalják majd el. Amíg nem alakítjuk ki a fenntartható vízgazdálkodás feltételeit, nem lesz biztonságosabb az élelmiszer-termelés, addig nemhogy az újonnan születettek, de a már ittlévők ellátását sem tudjuk megoldani. Továbbá megállapította: amíg nem alakítjuk át energiatermelési rendszereinket, a szénerőművek nemcsak a széndioxid-kibocsátást növelik, de egymilliárd ember ellátására elegendő vizet is felhasználnak.
Magyarország államfője másik példával is érzékeltette az emberiség előtt álló feladatokat: – Régóta beszélünk arról, hogy az az életforma, amelyet kialakítottunk, fenntarthatatlan. Minden évben több erőforrást használunk fel, mint amennyit a természet pótolni tud. Azt gondolni, hogy a természeti erőforrások – víz, talaj, levegő, sokszínű biológiai környezet – korlátlanul, olcsón és az idők végezetéig rendelkezésünkre állnak, dőreség – szögezte le. Megoldásként a körforgásos gazdaságot javasolta, azt a gazdaságot, amelyben „a hulladék – például üveg, műanyag, fém – nem szemét, hanem újrahasznosítható nyersanyag”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy erről bizony már sok szó esett, „de sokkal előrébb nem jutottunk”.
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig sem a meddő tanácskozások, hanem a cselekvés pártján állt, s ezért is szervezett háromszor is Víz Világtalálkozót Budapesten az elmúlt években. A válság legyőzéséhez a magyar államfő Winston Churchill szavait ajánlotta a Közgyűlés ülésszakának figyelmébe: „a pesszimista a nehézséget látja minden lehetőségben, az optimista lehetőséget lát minden nehézségben”.
(MTI)
