Orbán Viktor egyik legfontosabb politikai célját hivatott megoldani Pölöskei Gáborné: a munkaalapú társadalmat kell megalapoznia a reménybeli uniós támogatásokból. Egyelőre annyi látszik ebből, hogy egy csomó közpénz baráti kezekben landol – írja a hvg.hu.
A Szabó Yvett által írt cikk szerint üzenetet kaptak nemrég a budapesti iskolákba járó gyerekek szülei a központi informatikai rendszeren, a KRÉTA-n keresztül, hogy a biztonságos internethasználat érdekében online képzésre jelentkezhetnek. A KRÉTA aktív használóinak azért meglehetősen szemfülesnek kellett lenni ahhoz, hogy az információt észrevegyék, leginkább a menüsor egyik füle „látványos”: DIMOP PLUSZ Képzés.
A téma fontos: a cyberbullying kezelése. Az internetes zaklatás ma már a fiatalok mindennapjainak a része, az Eurostat legfrissebb mérése alapján a 16–34 éveseknek csaknem a felét érinti, és a magyar átlag is nagyjából ez, 50,2 százalék. A cyberbullying nem egyszer öngyilkosságba kergeti a fiatalokat.
A DIMOP Plusz egy olyan uniós operatív program (a rövidítés kibontva: Digitális Megújulás Operatív Program), amelyre Brüsszel 2021 és 2027 között összesen 2046 millió eurót fizet ki. Persze a több mint 800 milliárd forint egészét csak akkor kapja meg, ha Magyarország megfelel a jogállami normáknak. De a magyar állami intézményrendszer addig is költheti a pénzt, és fordíthatja arra, ami az ideológiájához leginkább illeszkedik.
Az internetes zaklatás kezeléséről szóló tanfolyamot például az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. szervezi, amelynek, bár van vezérigazgatója, de november óta a valódi vezetője a stratégiai igazgatóként megérkezett Pölöskei Gáborné, aki a volt köztársasági elnök, a fideszes Áder János testvére – írja Szabó Yvett, felidézve, hogy Pölöskei Gáborné biológia-földrajz szakos tanárként az első Orbán-kormány idején kezdett felfelé lépegetni a közigazgatási pályán, ami a szocialisták alatt sem szakadt meg, és 2014-től már a legmagasabb szinteken, helyettes államtitkárként vagy a Klebelsberg Központ elnökeként lett felelős az államosított, kivéreztetett és lebutított oktatási rendszer alakulásáért. Bár Pölöskeiné október végével nyugdíjaztatta magát, az IKK stratégiai igazgatójaként, ha csak a már elnyert uniós forrásokat és jelenleg futó projekteket vesszük figyelembe, 128,1 milliárd forint elköltéséért felelős. Ennek egy 14,5 milliárd forintos szelete az, amelynek része a cyberbullying-képzés, és amelynek a fő irányvonala a „digitáliskompetencia-fejlesztés Budapesten”. Ennek betűhűen eleget is tesznek, hiszen az a szülő, akinek a gyereke budapesti iskolába jár, de a lakcíme vidéki, már nem is jogosult arra, hogy felkészült legyen gyermeke esetleges zaklatására.
Az IKK legfőbb projektje egyébként a szakképzés. Ehhez képest, bár a középiskolások 53 százaléka a szakképzésben tanul, ez az arány régóta hasonló, hiába próbálja az oktatásirányítás növelni a szakmunkások számát. A Klebelsberg Központ a napokban azzal váltott ki felháborodást a szülőkben, írja a cikk, hogy „ajánlást” adott ki a gimnáziumoknak, milyen minimumpontszámmal vegyenek fel diákokat a most felvételiző nyolcadikosok közül, növelve ezzel a szakképző iskolák létszámát. Így sok olyan fiatalt kizárnának a gimnáziumokból, akik motiváltak lennének a továbbtanulásra. Pedig a felsőfokú végzettségű magyar fiatalok aránya így is az utolsó előtti az unióban, még a 30 százalékot sem éri el, miközben a jövedelmi helyzetük jóval megnyugtatóbb, hiszen az egyetemet végzettek keresete átlagosan a duplája az alacsonyabb végzettségűekének.
Az uniós pénzeket azonban ilyen ellentmondások közepette is lehet költeni, amiből, ha a szakképzés nem is profitál, de legalább a kedvezményezetti kör tovább gyarapszik. Az internetes zaklatás kezelésének tananyagfejlesztésében és a képzés lebonyolításában például a Gábor Dénes Egyetem az IKK konzorciumi partnere. Ez a cseppnyi egyetem a közelmúltban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy átvett volna az államtól egy jó nevű, XII. kerületi általános iskolát és gimnáziumot, a Tamási Áront. A szülők ellenállásának hatására az egyetem végül egyelőre visszalépett, annyi mindenesetre kiderült, hogy az egyetemet fenntartó alapítvány vezetője Fauszt András. Az ő és a testvére tulajdonában lévő vállalatokat akkor árasztották el az állami megbízások, amikor Fauszt Zoltán egykori cégtársa, Palkovics László miniszter volt. Fauszték cégcsoportja fejleszthette ki magát a KRETA-t, és azóta minden olyan bővítést, amely ahhoz illeszkedik, mondván, hogy kizárólagosak a szoftverhez fűződő jogaik. Változó neveken futó vállalkozásaik már sok tízmilliárd forint megbízást kaptak az államtól. Educational Development Informatikai Zrt. néven működő cégük októberben például újabb három évre kapott jogosultságot, hogy a KRÉTA-t üzemeltesse, összesen 21,2 milliárd forintért. ELMS Informatikai Zrt. nevű vállalatuk pedig a nyáron győzött azon a közbeszerzésen, amely arra adott megbízást, hogy 9,5 milliárd forintért digitális távoktatási tananyagokat fejlesszenek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint az IKK számára.
