Lezárult a Sámán hadművelet: 540 főt hozott Magyarországra a honvédség
Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni kimenekítéssel kapcsolatban tartott rendkívüli sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2021. augusztus 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Minden magyart sikerült kimenekíteni, aki haza akart jönni Afganisztánból – derült ki a Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka csütörtöki sajtótájékoztatóján. Elmondták, a „Sámán” névre keresztelt hadművelet során – amelyben közel 100 fő vett részt – összesen 540 főt menekítettek ki. A korábban a magyar csapatoknak segítő afgánok több mint 80 százalékát is sikerült kihozni. 

Minden magyarról tudtunk gondoskodni és katonáinkat is épségben hoztuk haza – jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni kimenekítési akció lezárása után, csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatón. Mint kiderült, a magyar afganisztáni művelet a „Sámán” nevet kapta.

A kimenekítéshez különleges műveleti csoportokat kellett létrehozni. A kimenekítést saját képességeinkre támaszkodva kellett végrehajtani, harctéri művelet végrehajtására képes eszközökkel és emberekkel – mondta a miniszter. Hozzátette: a két honvédségi Airbusnak egészségügyi ellátásra is képesnek kellett lenni. Emellett diplomáciai engedélyek kellettek a repüléshez. Ehhez megköszönte a külügy segítségét. Kellett egy szomszédos ország is, aki befogadja a kimenekítetteket – sorolta a feladatokat.

A belügy, a külügy és a honvédelmi minisztérium közös akciója volt a kimenekítés – mondta. A Külgazdasági és Külügyminisztérium abban is nagy segítségükre volt, hogy hol tartózkodnak a kimenekítendők. Elsődlegesen a magyar állampolgárok biztonságáról kellett gondoskodni, majd a segítő afgán családokról – tette hozzá. 

Augusztus 17-én kapta a minisztérium a feladatot, másnap rendelkezésre álltak a kezdéshez az eszközök, 19-én hajnalban útba tudtuk indítani katonáinkat, akik kimenekítettek 540 főt, magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat. A magyar állampolgárok 100 százalékát sikerült hazahozni, akiről volt tudomásunk – mondta. Az Ökumenikus segélyszervezet által megadottak 100 százalékát is sikerült kihozni. A nekünk korábban segítő afgánok 87 százalékát sikerült kihozni, de akik felvették a kapcsolatot velünk, azok 100 százalékát. – Katonáink 14-szer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között az Airbusokkal, haza a civil gépek három alkalommal repültek – mondta.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta, reméli, a lezárult katonai művelet mindenkit meggyőz arról, hogy a magyar honvédségnek jól képzett katonái és a képességei vannak.

Alternatív megoldásokat kellett találni

A magyar honvédség történelmet írt, nem emlékszem ilyen kimenekítési akcióra – mondta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. Hozzátette: a magyar honvédek a lehető leggyorsabban landoltak Kabulban. Garantáltuk Üzbegisztánnak, hogy akit oda szállítunk, azt tovább is visszük, tehát mindenkinek fel kellett szállni egy Magyarországra induló gépre.

Leszállást követően az elején 30 percet lehetett egy gép a kabuli reptéren, később ez olykor több is lehetett. Meg kellett szervezni, hogy mindenki felszálljon, de jogosulatlanul senki. És senki se vihessen fel tiltott eszközt. A menekülőkkel is fel kellett venni előre a kapcsolatot – mondta Ruszin-Szendi Romulusz. Utóbbi szemléltetésére elmondta: „Volt nemzet, amelynek gépén egy felszivárgó személy már bombát szerelt a vécében, de ez nem a magyar kontingenssel nem fordult elő″.

Kezdetben egy beléptetési pont volt a kabuli reptéren, kreatív és alternatív megoldásokat kellett találniuk, hogy mindenkit feltegyenek a repülőgépekre. Durván 60-70 embert tudtak felvenni egyszerre, a különleges műveleti osztag jelentős része folyamatosan Kabulban tartózkodott, hogy segítsen a reptérre jutni – tette hozzá. Szerinte a magyar honvédség dobogós helyen végzett a kimenekítésben az országok között.

A Pápán állomásozó C-17-eseket miért nem vették igénybe? Mert van saját képességünk, és mivel azok nagy gépek, nem akarták elpazarolni a kapacitást, hogy esetleg nem tudják megtölteni – válaszolta Benkő Tibor. A kimenekítés során senki sem szenvedett sérülést – mondta másik kérdésre válaszolva. Hozzátette: ha lenne kimenekítési NATO-feladat, akkor abban részt vennénk. – Sérült nem, de beteg volt. És volt egy kimenekített állapotos nő is – tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz. Közel 100 fő vett részt a műveletben – mondta Benkő Tibor.

Azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter az amerikai katonákat hibáztatta, hogy akadályozták a menekítést, Benkő Tibor már óvatosabban fogalmazott. „Volt, amivel nem voltunk elégedettek, de katonai fejjel azt mondjuk, ilyen előfordulhat” – fogalmazott. Fegyveres összetűzés nem volt – válaszolta Ruszin-Szendi Romulusz. Benkő Tibor azt mondta, nem áll módjában kiadni, hogy miként oszlott meg a kimenekítettek állampolgársága, de szerinte a közölt adatokból lehet következtetni erre.

– Nem tudjuk, hogy vannak-e magyarok még Afganisztánban, aki jelentkezett, haza akart jönni, hazahoztuk, de a kormány eltökélt, hogy aki haza akar jönni, hazahozzuk – mondta Benkő Tibor. – Volt olyan is, aki meggondolta magát és mégsem akart hazajönni – árulta el Ruszin-Szendi Romulusz. Műszaki hiba nem volt egyik gépnél sem – válaszolta a honvédelem.hu kérdésére a miniszter. 

Az egységvezetőt már a hazaérkezésekor előléptették

A sajtótájékoztatón a Magyar Hang is részt vett, arra voltunk kíváncsiak, hogy kapnak-e jutalmat a műveletben részt vevő, helytálló katonák. Benkő Tibor azt felelte, hogy a katonák nem a jutalomért végzik a munkájukat, ezt egyébként mutatta a járvány idején végzett munkájuk is – jegyezte meg. Mint mondta, a katonáknak az is jutalom, ha elismerik a munkájukat. Hogy ez pénzben, anyagilag, vagy erkölcsileg miként valósul meg, az persze nem mindegy. Azt mondta, a honvédelemnél olyan rendszer működik, amely a többletteljesítményt díjazza. Ez anyagi megbecsülést is jelent – fogalmazott. Ruszin-Szendi Romulusz azt közölte, hogy az egységvezetőt már a hazaérkezésekor előléptette, magasabb rendfokozatban szolgál a jövőben. Mint mondta, szerinte a katonáknak az önmagában elismerés, hogy be tudtak kerülni egy ilyen műveleti csoportba.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hozzávetőlegesen mennyibe került a tárcának a mentőakció. A honvédelmi miniszter azt felelte, hogy egyelőre nagyságrendileg sem lehet megmondani, mennyibe került. Szavai szerint nem ingyen kapta a honvédelem Wizz Air gépét. A katonák lőszert ugyan nem használtak, de – az altábornagy szavai szerint – anyagot rengeteget.

Az eseményen Benkő Tibor megemlékezett arról a hét magyar katonáról is, akiket a magyar kontingens 18 éves afganisztáni szolgálata alatt elveszített.