Magyarország 1982 óta részese annak az ENSZ-egyezménynek, amely a nők elleni diszkrimináció felszámolását célozza (CEDAW). Az egyezmény végrehajtását egy független, nemzetközi szakértői bizottság ellenőrzi. A CEDAW Bizottság március elején hozta nyilvánosságra a magyar állam teljesítményére vonatkozó, soron következő értékelését. A jelentés lesújtó képet festett a nők magyarországi helyzetéről: több olyan súlyos, rendszerszintű hiányosságra is rámutatott, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségeket fokozzák, a lányok és a nők biztonságát veszélyeztetik – írja a nőjogi szervezet lapunknak eljuttatott közleményében.
A bizottság többek között aggodalmát fejezte ki a nők elleni erőszak magyarországi elterjedtsége kapcsán. A szakértők több olyan problémát is azonosítottak, amelyek az áldozatokat segítő nőjogi szervezetek napi gyakorlatában is megjelennek, az érintettek helyzetét nehezítik és biztonságát veszélyeztetik.
Aggasztónak találták, hogy a parlament elutasította a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatását. A bizottság problémákat tárt fel mind az erőszak megelőzése, mind az áldozatok védelme, mind az elkövetők megbüntetése terén is. A testület aggasztónak tartotta például a mediáció alkalmazását a nők elleni erőszak eseteiben, ahogy a kötelező mediációt is a szülői felügyelet rendezési, kapcsolattartási ügyekben. Aggályosnak tartották azt is, hogy az (ideiglenes) megelőző távoltartás nem nyújt védelmet a hozzátartozónak hivatalosan nem minősülő áldozatoknak.
A bizottság ezen a területen többek között az alábbi ajánlásokat tette a magyar államnak:
• a nők elleni erőszak eseteiben a büntetőeljárást részesítsék előnyben a felek közti mediáció helyett;
• a szülői felügyeletre és kapcsolattartásra vonatkozó eljárásokban törölje el a kötelező mediációt, s ezekben az ügyekben a jogszabály is tegye kötelezővé az erőszakos előzmények vizsgálatát;
• biztosítsa a nők és lányok elleni (például családon belüli vagy szexuális) erőszak eseteiben a hatékony nyomozást, az elkövetők visszatartó erejű megbüntetését;
• gondoskodjon a távoltartás hatékony elrendeléséről, végrehajtásáról; a távoltartást megszegők elrettentő büntetéséről;
• biztosítson hatékony jogorvoslatot a munkahelyi szexuális zaklatás áldozatainak;
• erősítse meg az áldozatok védelmét és az áldozatokat segítő szolgáltatásokat.
A bizottság a nők reprodukciós jogaival és egészségével valamint az oktatással kapcsolatban is megfogalmazott néhány észrevételt. Így kifogásolta, hogy a tantervek és a közoktatásban használt tankönyvek diszkriminatív nemi sztereotípiákat közvetítenek, és az iskolákban nincs szó a nemek közötti egyenlőtlenségekről. Aggályosnak találták az Állami Számvevőszék 2022-ben kiadott, a “pink education” jelenségről szóló tanulmányát, ami a nemi sztereotípiákat erősíti.
A jelentés fontos állításai ITT olvashatók részletesebben, angol nyelven.
