Agyevő amőba Párkányban: mennyire gyakori eset és védekezhetünk-e ellene?
Naegleria fowleri. Fotó: Dr. Martin D. Hicklin/Pixino

Az agyevő amőba esete tragikus, de elképesztően ritka. A lapunknak nyilatkozó infektológus arra kér mindenkit, inkább a reális veszélyek ellen védekezzen: oltassa be magát kullancsencephalitis ellen, figyeljen oda a nyári higiéniára, és ne feledkezzen meg az influenza elleni védekezésről sem a hideg hónapokban. 

A napokban az egész magyar sajtót bejárta hír, hogy egy 11 éves gyermek életét vesztette Párkányban egy agyevő amőba okozta agyhártyagyulladás következtében. De vajon mennyire kell tartanunk egy ilyen betegségtől? És mik azok az egészségi kockázatok, amelyekre valóban érdemes figyelni a nyári hónapokban? Erről kérdeztük Dr. Csilek András infektológust. A szakember szerint a hasonló, bulváros hangzású hírek mögött legtöbbször a ritka, de ijesztő esetek állnak, amelyek aránytalanul nagy figyelmet kapnak a valódi veszélyekhez képest.

„Ez egy fertőzés, aminek most lett némi sajtóhulláma, de egy extrém ritka jelenségről van szó. Annyira elenyésző a számuk, hogy a legtöbb magyar infektológus egész pályája során nem is találkozik ilyen esettel” – mondta a szakember.

Mint elmondta, az ilyen agyevő amőbák (például a Naegleria fowleri) által okozott megbetegedések előfordulhatnak, ami szörnyű, és általában meghal benne az, aki elkapja. De ezek annyira ritkák, hogy nem kell pánikba esni. Az amőba egyébként az orrmelléküregeken keresztül jut el az agyba, ahol az agyhártyával szemben nincs hatékony védelem ellene. A fertőzés szinte minden esetben gyors lefolyású és halálos kimenetelű, ami miatt gyakran szenzációként tálalják az ilyen híreket. Innen ered az „agyevő amőba” elnevezés is. Hangsúlyozta: kizárt, hogy a jelenlegi tragédia hosszabb távon hasonló esetek sorozatát indítaná el.

Csilek András szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a valóban aktuális, megelőzhető és gyakrabban előforduló fertőzésekre. Ilyen például a kullancsencephalitis, vagyis a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás, amely ugyan szintén nem túl gyakori – évente keveset regisztrálnak belőle Magyarországon –, viszont rendkívül súlyosak a következményei.

„Ez azonban nagyon könnyen megelőzhető védőoltással. Nem kell hozzá sok: az ember elmegy a háziorvosához, felíratja az oltást, beadatja. Felnőtt, gyerek egyaránt, a probléma meg is van oldva. Ez nem bonyolult, csak oda kell figyelni rá” – hangsúlyozta az infektológus.

Emellett nyaranta gyakoriak a hasmenéses fertőzések, amelyeket leginkább higiéniai előírások betartásával lehet megelőzni – bár, mint mondta, nem lehet senkit rávenni, hogy ne egyen tojást, vagy ne menjen strandra és nem is kell. Tudatosan, figyelemmel kell étkezni és a szabadba menni. A szakértő hangsúlyozta, hogy a hasonlóan ritka, de tragikus történéseket természetesen nem szabad elbagatellizálni, ugyanakkor érdemes arányosan kezelni őket.

„Rendkívül szomorú eset, nagyon sajnálom a kisfiút, szörnyű, hogy megtörtént, de ettől még nem ez az, amitől igazán tartanunk kell. Ha minden ilyen tízévente egyszer előforduló esetről hírt kellene adni, akkor beszélhetnénk a veszettségről is, ami szintén halálos, csak éppen a rókák oltása miatt visszaszorult” – jelentette ki a szakember.

Arra a kérdésre, hogy a globális felmelegedés hatással lehet-e az ilyen egzotikusnak tűnő fertőzések terjedésére, Csilek András elmondta: elméletileg elképzelhető, de ha valami igazán aggasztó lehet a jövőben, az nem az amőbás fertőzések számának növekedése, hanem például a malária visszatérése Európába.