Brutálisan csökkentették az állami finanszírozású helyeket az egyetemeken
Orbán Balázs az elitgimnáziumokat akarja átvenni (Fotó: Mathias Corvinus Collegium - MCC / Facebook)

Az alulfinanszírozott, marginalizált magyar oktatási és tudományos szférát csapja arcul a kudarcos hazai oktatás- és tudomány politika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése: a 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket – írta közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).

Az ADF emlékeztet rá, hogy az idei évtől gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású helyek számát. „A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – véli a szervezet, amely táblázatban vetette össze a tavaly és idén állami támogatással meghirdetett egyetemi férőhelyeket.

  • Tizenkét intézményt bemutató összegzésük szerint a legnagyobb visszavágást a Budapesti Corvinus Egyetem szenvedte el, ahol a 2024-es 1700 államilag támogatott helyhez képest idén csak 878-at indíthatnak – ez kerekítve 48 százalékos csökkenésnek felel meg
  • Komolyan visszavágták az ELTE államilag támogatott hallgatói státuszait is, itt 19 százalékos a visszaesés (10820-ról 8758-ra)
  • míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen 14 százalékot vágtak vissza (4892-ről 4202-re)

 

473619510_1009238467919477_2185943500481810305_n - Fotó: Akadémiai Dolgozók Fóruma

Ezzel kapcsolatban a a Budapesti Corvinus Egyetem jelezte: tévedés a leépítés híre, intézményükben idén is legalább annyi térítésmentes hallgatói helyet biztosítana, mint tavaly. Csak éppen ezeket a státuszokat nem közvetlen állami támogatással, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíjprogram révén tartják fent. Mint írták: „a Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak".

Az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkentés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb – mutat rá az akadémiai szervezet –, pedig Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban. Az ADF úgy látja, hogy a döntés sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, mert ki kell fizetniük az önköltséges képzést. A fizetős felsőoktatás anyagi terheit így csak a jómódú családok képesek állni, hiszen az egyetemi oktatás még tandíj nélkül is nagy áldozatot követel a magas albérleti és megélhetési költségek mellett – írja a fórum.

Van, akinek kevésbé fáj

A közleményben arra is rámutatnak, hogy még az alapítványi státusz sem jelent védelmet, könnyebbséget, hiszen a legtöbb modellváltó egyetem vagyont nem kapott, kizárólag állami forrásokból működnek – és EU-s támogatásokhoz sem férnek hozzá a kormánynak az unióval folytatott harcai miatt. Kivételt ebben éppen a Corvinus jelent, amely  jelentős részvényportfóliót és vagyont kapott a modellváltás óta.

A nagy ritkítást valahogy elkerülte kormány által kedvelt Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol nemhogy vágtak volna, épp ellenkezőleg: idén további 11 százalékkal bővült az állami finanszírozású férőhelyek száma (2475-ről 2740-re).  „Az NKE egyik feladata, hogy a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb szinten és követelmények mellett, akkreditáció hiányában is átvegye a középiskolai tanárok képzését” –jegyzi meg az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

E ponton érdemes megjegyezni, hogy az NKE nem véletlenül igyekszik befolyását kiterjeszteni jó helyzetben lévő középiskolákra: ezek legutóbbika az óbudai Árpád gimnázium, a rektor és a tanárképző kar dékánja december 2-án közölte a tanári karral, szülői munkaközösséggel és az iskolai diákönkormányzattal az átvételi szándékot, továbbá azt, hogy gyakorlóiskolává alakítanák a gimnáziumot. Az elképzelés ellen a szülők tiltakoznak, kérdés, kitartanak-e februárig, amikor az ügyben végső döntés várható. Mindenesetre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke azt mondta: csak a nevelőtestület beleegyezésével valósulhat meg a fenntartóváltás.

Ne nézzék tétlenül

Az ADF azt is valószínűsíti, hogy leépítéssel párhuzamosan oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen. „Egyetemi karok, képzések vannak veszélyben: már látjuk azt is, hogy mi történt pl. a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol 2025-ben számos eddig sikeres képzést szüntetnek meg” – írják. A Károli helyzetéről a Magyar Hang is beszámolt: az egyházi fenntartású, de államilag támogatott intézmény bölcsészkarán 18 szakon és specializáción nem indítanak újabb évfolyamot szeptembertől, a döntés közel 300 hallgatót és vélhetően több tucatnyi tanárt érint.

„Hallgatói igényekre” hivatkozik a 18 szakot beszüntető Károli
Koncz Tamás

„Hallgatói igényekre” hivatkozik a 18 szakot beszüntető Károli

Közel 300 egyetemistát érint a ritkítás, az intézmény gazdasági szempontokat is emleget.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma levelében  szolidaritását fejezi ki „a becsapott és út szélén hagyott egyetemi kollégákkal, a jövőjüktől megfosztott magyar diákokkal”. Arra is biztatják az érettségiző fiatalokat, az egyetemi hallgatókat, oktatókat, az összes jelenlegi és reménybeli egyetemi polgárt, hogy használjanak ki minden érdekérvényesítő fórumot, próbáljanak meg küzdeni a tragikus hazai tudománypolitikai és felsőoktatási folyamatok megfordítása érdekében.