
A januári közgyűlés utáni „károk felméréséről” és azok „helyreállításáról” írt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója Substack-oldalán hétfőn – vette észre a Magyar Hang.
A károk közt említette Kiss a főváros lakásrezsi támogatási programja kapcsán, hogy januártól a támogatási kérelmeket nem tudják elbírálni, és megakadt a szociális támogatási program megvalósítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki idén januártól igényli a támogatást, annak nem tud rezsitámogatást fizetni a főváros. A főigazgató szerint sürgős lett volna az erről szóló döntés a múlt szerdai közgyűlésen, és annak hiánya még két ülés közötti jogkörben sem reparálható, mivel a törvény alapján az a közgyűlés kizárólagos joga. Így viszont hiába tartalmazza a Fővárosi Lakásrezsi Támogatási Program finanszírozását a 2025. évi költségvetés, miután az ezzel kapcsolatos konkrét szerződés nem lett megszavazva, ezért az érintetteknek nem tudnak fizetni.
A politikus levezette, hogy mivel a január végi közgyűlés szavazásai során 33 képviselő volt jelen, ezért 17 igen szavazatnak kellett volna lennie bármilyen előterjesztés elfogadásához.
– Ugyanakkor a szavazások 95 százalékán a Tisza párt frakciójának 10 képviselője bent ült, de nem nyomott gombot. Ezzel egyértelművé tette (akár direkt, akár indirekt), hogy csak az (az előterjesztés – a szerk.) mehet át, amelyiket a Fidesz-frakció biztosan megszavaz. Amennyiben a Tisza-frakció más stratégiát követ és elhagyja a szavazások idejére a termet vagy legalábbis akkor tartózkodik bent, amikor szavazni szeretett volna, akkor nem 17 javaslat került volna leszavazásra (pontosabban nem kapta volna meg a szükséges szavazatszámot), hanem 1 előterjesztés a minősített többség hiánya miatt (ez a 2024. évi költségvetés technikai módosítása volt, amely szükséges a 2024. évi költségvetés zárszámadásához, és előtte a beszámolók elkészítéséhez), illetve további 3 javaslat, mivel nem volt többség mögöttük – tette hozzá.
Kiss Ambrus egyébként más sürgetőbb döntéseket is említett, amelyeket jó lett volna, ha elfogadnak:
• kulturális szervezetek és fővárosi színházakat érintő támogatási döntések nem mentek át, amelyek kapcsán szintén közgyűlési döntés szükséges a legközelebbi ülés alkalmával;
• az Európai Beruházási Bank és a BKV közötti egyedi hitelkérelemről szóló javaslat. Ebből a potenciális forrásból valósult volna meg az M2 akadálymentesítése, és az M1 járműcseréje. Mivel tulajdonosi akaratot kell prezentálni a finanszírozó bankok felé, ezért később erről döntenie kell a Fővárosi Közgyűlésnek. Addig a tárgyalások megállnak a projektről;
• Budapestet beválasztották korábban azon városok közé, amelyek az Európai Unión belül részei a 100 klímasemleges és okos város küldetésnek. Ennek keretében kidolgozásra került egy klímaszerződés, amelyhez egyre többen csatlakoznak a fővárosban működő cégek, intézmények, egyetemek részéről. A közgyűlés nem tudott egyszerű többséget biztosítani ahhoz, hogy elfogadja az OTP Bank, a K&H Bank és a Graphisoft csatlakozását.
Kiss arra is kitért, hogy voltak olyan döntések, ahol pénzügyi kár érte volna a Fővárosi Önkormányzatot vagy cégeit, amennyiben nem vállalja át a sikertelen szavazás után a főpolgármester a döntést a közgyűléstől, amire a két ülése közötti jogkörben eljárva van lehetősége. – Ilyen volt a BKV likviditása érdekében a NAV által megadott 2024. decemberi fizetési halasztási kérelmével kapcsolatos döntés. Ehhez kapcsolódott, hogy több közbeszerzés kiírása esetében is szükség volt végül arra, hogy jogköreivel élve közgyűlés helyett döntést hozzon a főpolgármester – tette hozzá.
A Tisza a közgyűlés megkezdése előtt, múlt héten szerda reggel jelezte: nem asszisztálnak tovább „a mutyikhoz”, miután levetették a fővárosi cégvezetők helyeire szóló pályázati kiírást a napirendről a Tulajdonosi Bizottságban a fideszes és DK-s képviselők. Az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón Magyar Péter a Magyar Hang kérdésére azt mondta, hogy konkrét megállapodás volt a főpolgármester és a Tisza között az ügyben, és többek közt ezért is járultak hozzá a költségvetés gyors elfogadásához még a bíróság döntése előtt, mert a főpolgármester ígéretet tett arra, hogy az szmsz módosítása mellett a cégvezetők vonatkozásában bevezetik a piaci alapú pályáztatást. Ehhez képest az óellenzék és a Fidesz „kéjesen szavazták le” az előterjesztést.











