„Mit kíván a magyar nemzet? Magyarország problématérképe 2024-ben” címmel idén is megjelent a Policy Solutions tanulmánya. A kutatás szerint a magyarok számára a legnagyobb gondot az alacsony fizetések, a magas árak és az egészségügy gyenge színvonala jelentik. Ezért úgy véli a többség, magasabb fizetésekre és nyugdíjakra, színvonalasabb egészségügyre és alacsonyabb korrupcióra lenne szükség a boldogabb Magyarországhoz. Ugyanakkor az akkumulátorgyárak okozta problémákat már fontosabb problémának tartják, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ-ügyeket. A lakosság kétharmada ellenzi az akkumulátorgyárak építését, főként a környezetszennyezéstől tartanak.
A fideszesek a megélhetési gondokról panaszkodnak
Ha pártpreferencia szerint vizsgáljuk a válaszokat, akkor azt látjuk, hogy a kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban. Az ellenzéki érzelmű választók anyagi helyzetük romlását látják nagy problémának, a Fidesz-szavazók viszont nem érzékelik a családi költségvetés romlását. Ugyanakkor a magyar társadalom nagy többsége 2025-re a megélhetési válság további elhúzódásával számol, amiért a kormányt, és egyre kevésbé a háborút vagy az EU-t teszik felelőssé.
A kutatásból az is kiderül, hogy a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által többször ostorozott alacsony fogyasztást a magas árak, az alacsony fizetések és a lakhatási nehézségek magyarázzák. Annak is nagy az esélye, hogy visszaütnek a Fideszre a korábbi migrációellenes kampányok, az ellenzéki szavazók még jobban elutasítják a vendégmunkások betelepítését, mint a Fidesz támogatói. Végül pedig a válaszadók többsége leginkább a globális járványoktól, illetve a klímaváltozás negatív hatásaitól tart, miközben csökken a háborútól való félelem.
A lakosság egészen mást gondol az inflációról mint a statisztikai hivatal
A lakosság legalább hétszer akkora inflációt érez, mint amekkorát a KSH mér. Virovácz Péter elemző szerint az utca emberének nincs ismerete a hivatalos számokról, de ez nem is lenne dolga. Ugyanakkor a szubjektív benyomásokkal komolyan kell foglalkoznia a jegybanknak.
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora szerint a kutatásból világosan látható, hogy a Fidesz szavazói között felülreprezentáltak a nyugdíjasok, hiszen a kormánnyal szimpatizáló válaszadók a legfontosabb problémák között említik az alacsony nyugdíjakat. – A kutatásból kiviláglik, hogy a társadalom általános problémáit minden megkérdezett jól látja, jelentős különbség azonban, hogy amíg például a Tisza Párt szavazói képesek összekötni az általános problémákat személyes helyzetükkel, a válaszokból arra lehet következtetni, hogy a kormánnyal szimpatizálók erre nem képesek, vagy nem akarják észrevenni ezt. A tanulmány rámutat, hogy az emberek mostanra rádöbbentek arra – amit a makrogazdasági adatok már rég mutatnak –, hogy megtorpant a gazdaság. A ország gyenge teljesítményét a 2022-es osztogatás elfedte, mostanra azonban minden szavazói réteg számára világos a baj nagysága – mondta Bod Péter Ákos. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelek szerint elkoptak a kormányzati kommunikáció hívószavai. A kormányzati narratíva szerint mostanáig minden bajunkért valaki más volt a felelős: a német gazdaság, a háború, a szankciók, az Európai Unió. Ez azonban nem tükröződik a válaszokban. A homoszexualitással kapcsolatos kérdések például nagyon hátul vannak a problématérképen.
Egységes tiltakozás az akkumulátorgyárak ellen
Az is érdekes, hogy a kormány ugyan szinte minden hónapban hatalmas eredményként jelenti be egy-egy újabb akkumulátorgyár építését, a kormánypárti szavazók fele ennek ellenére hatalmas gondként jelöli meg azok telepítését, az ellenzékiek tiltakozása még intenzívebb. A legjobban a levegő, a talaj és a vízbázis elszennyezésétől tartanak. Egységes a vélemény abban a tekintetben is, hogy a gazdaságra a kormánynak van a legnagyobb hatása, ergo nem lehet külső okokra fogni a gyenge teljesítményt. A professzor szerint a kutatásból kiderül, hiába hivatkozik a kormány a reálbér dinamikus emelkedésére, a minimálbér emelésére, azt nem érzékelik az emberek. A megkérdezettek ugyanis az alacsony béreket és a magas megélhetési költségeket tartják a legnagyobb problémának. A közgazdász szerint a gazdaságra rátelepedő politika az okozója a kutatás által jelzett problémáknak, az viszi félre az ország teljesítményét, és okozza a magas inflációt, ami gyorsan elégeti a bérek emelkedését. Hiába a pénzromlás lassulása, ha a magasban maradnak az árak. Ezt csak megfejeli, hogy a hétköznapi ember a KSH által jelzettnél sokkal nagyobb drágulást érzékel, hiszen leginkább élelmiszert vásárol, ami gyorsabban drágul, mint a statisztikai hivatal által összeállított fogyasztói kosár egésze. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt két évben kiürült családi kasszát úgy kellene visszatölteni, hogy esetleg a felvett lakáshitel törlesztője is emelkedik. Bod Péter Ákos úgy véli, összességében nagyon jól vázolja az ország jelenlegi helyzetét a felmérés.
A lakosság egészen mást gondol az inflációról mint a statisztikai hivatal
A lakosság legalább hétszer akkora inflációt érez, mint amekkorát a KSH mér. Virovácz Péter elemző szerint az utca emberének nincs ismerete a hivatalos számokról, de ez nem is lenne dolga. Ugyanakkor a szubjektív benyomásokkal komolyan kell foglalkoznia a jegybanknak.
A tiszásokat a korrupció zavarja leginkább
Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezetője szintén arról beszélt lapunknak, hogy a Policy Solutions problématérképe jól mutatja az ország pillanatnyi állapotát. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, a módszertan – hogy hányféle, miként megfogalmazott kérdést és hogyan tesznek fel a kérdezőbiztosok – befolyásolhatja, ha alapvetően nem is változtathatja meg a kapott eredményt. A mostani felmérésben ugyanaz a három probléma szerepel a dobogón, mint a tavalyiban, csak más sorrendben: a magas megélhetési költség az elsőről a második helyre csúszott, az egészségügy problémái pedig a másodikról a harmadikra. Az idei felmérés ugyanazt a képet mutatja, amit több más kutatás, vagyis hogy a magyarok gondjai egyértelműen a megélhetés körül csoportosulnak. – Az volt a meglepetés számomra, hogy a Tisza Párt szavazóinak listáján a korrupció került az első helyre, majd az egészségügy következett, és az alacsony fizetések csak a harmadik helyen állnak – mondta az elemző.
Ember Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a jellemzően idősebb korosztályból álló kormánypárti szavazók körében az alacsony nyugdíj a problémalista negyedik helyén áll. Ezzel szemben a Republikon Intézet által Lengyel-, Olasz- és Magyarországon a 18-29 éves korosztályban készített felmérése szerint a magyar válaszadók nem a növekvő anyagi nehézségeket vagy az oktatást rangsorolták az első helyre, hanem a demokrácia gyengülő helyzetét. Az elemző szerint a kormányzati kommunikáció középpontjában lévő olyan jelszavak, mint migráns, Soros, háború idővel megszokottá válnak, és azokat kevésbé értékelik problémának az emberek akkor, amikor a mindennapi élet válik egyre nehezebbé. A társadalom véleményének eltolódásában szerinte annak is szerepe van, hogy a politika színterén megjelent egy olyan személyiség, mint Magyar Péter, aki nagy elszántsággal, szorgalommal járja az országot, és a közösségi média nyújtotta lehetőségeket nagyon jól használva mutatja be a magyar valóságot. Sikerét az is magyarázza, hogy sikerült egyfajta közösséget kialakítani híveivel, nemcsak az online térben, hanem a személyes találkozások alkalmával, a nagygyűléseken is.
