Magukat is áldozatnak tartják az orvosok
A rendszer ellentmondásos: a Szent János Kórház felújított és ódon folyosója (Olvasónk felvétele)

A betegek mellett magukat is a rendszer áldozatainak tartják az orvosok – erről írt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a honlapján. Vallomásukban egyebek mellett arról közöltek információkat, hogyan csapódik le a szűkös finanszírozás a mindennapi betegellátásban. Azt, hogy a kórházaknak, szakrendelőknek jutó közpénz mennyire kevés, konkrét vizsgálatok áraival is szemléltetik. Például míg az állami egészségügyben a magzat szívhang vizsgálatáért az intézmény 1929 forintot kap finanszírozásként, addig a magánellátók ugyanezért 10-15-szörös árat kérnek. Mint írták, egy EKG -vizsgálatért mindössze 310 forintot fizet az állami biztosító, ez azonban nem fedezi annak költségeit. Minderről a Népszava számolt be. 

A költségek töredékét sem fedező finanszírozás következménye a súlyos eladósodás és a betegek ellátatlansága. Sok esetben az intézményvezetőknek nincs is más választásuk, mint visszafogni, korlátozni az ellátásokat. „Ez a helyzet abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket” – írták. Különösen rosszul járnak a nagyon gyengén finanszírozott szakmák betegei, a vesztesek listájának élén az urológia és a pszichiátria áll.

A köztestület összefoglalója szerint az orvosokat a nap mint nap azzal szembesítik, hogy a munkájuk nemhogy nem hoz hasznot, de egyenesen veszteséget termel. „Ezen a héten X műtét volt, ez Y millió mínusz.” A levél szerint a gyógyítók napi utasítást kapnak arról, hogy hány beteget kell azonnal elbocsátaniuk, vagy a hónap hányadik napjától kell korlátozniuk az ellátást, ami morális konfliktusokat okoz. 

– Ez alapjaiban kérdőjelezi meg az orvoslás lényegét – írták a MOK honlapján. Hangsúlyozták azt is, „amikor egy orvos azt hallja, hogy munkájával »veszteséget termel«, az hosszú távon alááshatja a szakmai identitását és elköteleződését”. S rombolja a mentális egészségét is.

Teljesen általános, hogy több beavatkozást kell lejelentenünk, mint ami valójában megtörtént. „Bár csak sokszor 10 perc jut egy betegre, ahhoz, hogy összekapargassuk a finanszírozást, akár egy órányi meg nem történt beavatkozást kell lekódolni. Az intézmények sokszor egy kódcsomagot alkalmaznak, papíron minden betegnél ugyanaz a beavatkozás történik.” 

Arra kérdésre, hogy pontosan mi a célja a MOK honlapján olvasható írásuknak, Svéd Tamás főtitkár a Népszavának azt válaszolta: figyelemfelkeltésnek szánták. Azt tapasztalják, hogy a most működő egészségügy feltételeinek egyre több eleme hiányzik, a következmények pedig a betegellátáson csapódnak le. A menedzsmentet két irányból is szorongatják, egyfelől számon kérik rajta az ellátatlanságot, másfelől elvárják, hogy ne csináljon adósságot. A kamara azt gondolja – mondta Svéd Tamás – ez a két elvárás üti egymást.