A háziorvosi ügyeleti feladatok államosítását és olyan szabályozás kialakítását kéri egy új fideszes javaslat, ami „nem teszi lehetővé a háziorvosok ügyelet alóli felmentését”. Az előterjesztést Lipők Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője nyújtotta be, akinek indítványát a fideszes többségű szabolcsi közgyűlés megszavazta, és úgy határoztak, azt megküldik Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek.
„Sok helyen idősek a háziorvosok, de ők még mindig szívesebben vállalják az ügyeleti munkát, mint a fiatalok. Tudunk olyan háziorvosról is, aki több évtizede praktizál, de ügyeleti munkát még sohasem végzett.” Így indul az az előterjesztés, amit Lipők Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője nyújtott be október 15-én a megyei közgyűlésnek.
Lipők – aki egyébként Kemecse polgármestere, a Kisvárosok Szövetségének elnöke, valamint az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának társelnöke is – leszögezi a beadványban, az önkormányzatoknak törvény által előírt feladata lenne, hogy gondoskodjanak az orvosi ügyeletek ellátásáról. A kormánypárti politikus szerint mindezt többnyire külön megállapodások keretében, vagy ügyeleti társulások szerződtetésével oldják meg.
Ám a beterjesztő megjegyzi, hogy a kormányzati elvonások miatt a jövő évben várhatóan kevesebb lesz a települési önkormányzatok bevétele, sőt, „különösen a kisebb méretű önkormányzatok jelentős része nem, vagy kismértékű iparűzési adóval rendelkezik”. Ebből pedig azt a következtetést vonja le a polgármester és frakcióvezető, hogy még nehezebb feladat lesz az elkövetkező időszakban az ügyeletek finanszírozása, ezért aztán Lipők azzal a javaslattal áll elő, hogy az állam vegye át a városoktól és a falvaktól az ügyeleti feladatok ellátását – akár „a mentőszolgálat keretein belül”, akár „új intézmény létrehozásával”.
A javaslat úgy folytatódik, hogy ha az állam nem vállalja át ezt a feladatot, akkor rendezze a szektor „régóta esedékes” finanszírozását, kiemelve, hogy az elmúlt húsz évben egyszer volt emelés a létszámalapú finanszírozásban „ami közel sem oldotta meg az ügyeleti ellátás pénzügyi nehézségeit”.
Az előterjesztés harmadik pontja további szigorításokat szorgalmaz: olyan szabályozás kialakítását kéri, ami „nem teszi lehetővé a háziorvosok ügyelet alóli felmentését”. A politikus azt írja, hogy a „jelenlegi jogi szabályozás nem rendelkezik az életszerűség azon jellemzőivel, amelyek a jogszabályokban leírt szankciórendszert nemhogy hatékonnyá, hanem egyáltalán alkalmazhatóvá tennék”.
Lipők indoklása érdekes: az önkormányzatoknak ugyan kezében van a felmentés lehetősége, de kényszeríteni nem tudják az orvosokat az ügyeletre, mivel annak finanszírozását nem közvetlenül a települések intézik, nem munkáltatói az orvosoknak és nem is akarnak „összetűzésbe kerülni” velük. Lipők később is hivatkozik rá, hogy a „kisebb települések lakosságának és önkormányzatainak nem áll érdekében a konfliktuskeresés”, ugyanis szerinte létezik közöttük egy „láthatatlan függőségi viszony”.
A beadványban még az erkölcs és az etika kérdése is előkerül: Lipők szerint ugyanis a probléma megoldására kevés már az orvosetika, szerinte eleve súlytalan minden ilyen vizsgálat nyomán születő szankció.
A szankció máshol is előkerül a javaslatban: „A jelenlegi jogi szabályozás rendszere sem az egyes jogszabályok szintjén, sem komplexitásában nem tartalmaz olyan szankciókat, amelyek alkalmasak arra, hogy kiváltsák az érintettekben a jogkövető magatartást. Az ügyeleti beosztással érintett háziorvos gyakorlatilag nem látja el az ügyeleti feladatát, helyettesítésről nem gondoskodik, illetve a helyettesítés szükségességéről (miután önmaga nem intézkedett helyetteséről) nem is tájékoztatja az orvosi ügyeleti társulást, vagy annak munkaszervezetét, így gyakorlatilag veszélyezteti a háziorvosi ügyeleti ellátást.” Ehhez Lipők még azt teszi hozzá, hogy nem változott semmi a rendkívüli helyzet alatt sem, „nem valósult meg a jogkövető magatartás” a miniszteri, tiszti főorvosi, és operatív törzsi ajánlatok ellenére sem.
A fideszes többségű szabolcsi közgyűlés úgy határozott, hogy élnek a felterjesztés jogával és a megszavazott javaslat nyomán született határozatot megküldik Kásler Miklós Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek.
