„Állampolgár kussolj, mert ha kérdezel, megsértődik a kormány, és elveszi a pénzed”

„Állampolgár kussolj, mert ha kérdezel, megsértődik a kormány, és elveszi a pénzed”

Nem adjuk Gödöt vita (Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

– Kedves Soros-ügynökök, igen tisztelt libernyákok – köszöntötte a Vitatható ökopolitika szombati eseményének vendégeit Lányi András filozófus a gödi Samsung-gyár tövében. A Karátson Gábor Kör szervezte pódiumvita-sorozat résztvevői ősszel az egyes témák helyszínén tanácskoznak az országos jelentőségű környezeti konfliktusokról, az érintett civil szervezetek közreműködésével. A nyitány ebből a szempontból mindenképpen indokolt volt, hiszen a sorozat a kormány által jellemzően erővel áttolt törvények mentén alakuló gigaberuházások hatásait vizsgálva kérdez rá a hatalom aránytalan működésére. Vagyis a Fidesz kommunikációs gépezetének logikája szerint „Soros György kottájából játszva” igyekszik választ találni azokra a kérdésekre, amelyre a kormány egyáltalán nem kíván választ adni.

Ezen a hétvégén a Göd-ÉRT Egyesület közreműködésével a Samsung-gyár építésének környezeti, jogi és politikai következményeiről esett szó. Különös tekintettel arra, hogy a lakosság, a civilek miként szállhatnak szembe az állammal, amelynek a szándéka egyértelmű: a multinacionális cégóriás számára a lehető legjobb körülményeket teremteni, még akkor is, ha ezzel súlyosan károsítják a természetet, és komoly kárt okoznak a helyi lakosságnak is.

Nem adjuk Gödöt vita (Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)

– A Vitatható ökopolitika sorozattal sorra járjuk azokat a településeket, ahol nagyobb méretű disznóságok történnek, és ahol a civilek megpróbálnak tenni ez ellen valamit – indokolta meg a helyszínválasztást Lányi András. A jelenlévők számára ez ugyanakkor már kevéssé szorult magyarázatra. A beszélgetésnek – amelyet Kecskés Krisztina, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke moderált – az üzem közelében fekvő játszótér adott otthont, amelyet, mint kiderült, a gyár hamarosan bekebelez, ahogyan megtette azt a szomszédos lovardával. A gödi beruházásról szóló cikkekhez készült illusztrációk általában a mászókák, vagy a legelésző lovak irányából ábrázolták a hatalmas üzemet, jól érzékeltetve a település közelmúltja és jelene közti különbséget. A terjeszkedésnek köszönhetően a jövőben sem a játszótér, sem a lovarda nem rondít bele majd az ipari díszletbe.

Mint ismert, a Samsung Gödön építi fel a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát. A területen korábban a dél-koreai cég képcsőgyára működött, és mint azt Bodnár Zsuzsa tanár, újságíró, a Göd-ÉRT elnöke elmondta, a korábbi üzem a mai napig hivatkozási alapot jelent, a kormány álláspontja szerint ugyanis jelenleg csak a meglévő létesítményt bővítik.

Mi a baj a gigaberuházással?

– A jövő költözik Gödre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a gyár 2017-es megnyitóján. Csakhogy erről a helyieket nem tájékoztatták, csupán a hírekből értesültek róla, hogy a házaiktól néhány száz méterre veszélyes anyagokat költöztetnek. – A területen hamarosan két, egyaránt felsőküszöbértékű veszélyes gyár üzemel majd – mondta Bodnár Zsuzsa. Elárulta, nem véletlenül esett a Samsung választása Gödre, a Duna közelsége tette vonzóvá számukra a települést, hiszen így könnyedén biztosíthatják a gyár működéséhez szükséges hatalmas mennyiségű vizet. Ugyancsak a víz közelsége miatt épül az ország másik akkumulátorgyára Komáromban. A két beruházás további közös pontja, hogy a helyi lakosok szinte semmit nem tudnak arról, mi vár rájuk, sem az állam, sem a beruházó nem árulja el, hogy pontosan mekkora üzemet építenek, és azok miként működnek majd.

A beruházáshoz kellett a korábbi gödi városvezetés hozzáállása is. Az előző polgármester, Markó József azzal érvelt, hogy a városnak szüksége van bevételre, és a Samsung által befizetett adó felvirágoztathatja a települést. Egy, az Átlátszó által ismertetett levél tanúsága szerint az előző városvezetés kérte az építkezés útjában álló mezőgazdasági területek kisajátítását, egy kiszivárgott hangfelvételen pedig Markó József arról beszélt a gödi közgyűlés rendkívüli ülésén, hogy úgy kell tűnnie, a beruházást a város kezdeményezi, és nem a Samsung, hiszen „vannak ennek uniós támogatási hátterei, hogy nem lehet ilyen vállalatokat direktbe támogatni, ezért nem lehet azt, hogy neki csinálsz valamit, mert akkor őt támogattad”. Az akkori polgármester hangsúlyozta, „a lakosok nehogy akadékoskodjanak! A fákból biztos balhé lenne.”

A 2019-es önkormányzati választáson azonban, nem függetlenül a gyár ügyétől, Markó József alulmaradt ellenzéki kihívójával, Balogh Csabával szemben. A Samsung létesítménye pedig hamar politikai üggyé vált, a kormány a beruházás háborítatlansága érdekében különleges gazdasági övezetté nyilvánította, és így elszakította az üzem területét a településtől. Bár a létesítmény egyes pontokon néhány tíz méterre fekszik csupán a lakóövezettől, sem az állam, sem a beruházó nem avatta be a tervekbe a helyi lakosságot. Az egyre hevesebb tiltakozások hatására később közmeghallgatásokon igyekeztek a beruházás előnyeire felhívni a gödiek figyelmét, kevés sikerrel. Mindeközben a város a politikai csatározások színterévé vált, az ellenzéki képviselők egymás ellen fordultak, Balogh Csaba momentumos polgármestert pedig visszatérően függesztik fel.

Nem adjuk Gödöt vita (Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)

„A lelkiismeretükkel kell elszámolniuk, ha van ilyen egyáltalán”

– Arra vállalkoztam, hogy a gödi konfliktus kapcsán megpróbálom bemutatni az eset politikai tanulságait, és sorra venni azokat az eszközöket, amelyekkel a helyiek megvédhetik magukat – fogalmazott a beszélgetésen Schiffer András ügyvéd. Hangsúlyozta, örömmel vette, hogy Balogh Csaba polgármester az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, hiszen a kormány döntése, hogy a gyárat elszakítja a településtől, vagyis a „Lex Göd”, sérti az önkormányzat Alaptörvényben foglalt jogait. – Megalapozottnak tűnik a panasz, ám hogy az Alkotmánybíróság hogyan dönt, az már más kérdés.

Schiffer András hosszan sorolta mindazon jogi eszközöket, amelyek segítségével a civilek megismerhetik a beruházás eddig előlük gondosan eltitkolt részleteit, és gátat vethetnek az egyre merészebb terjeszkedésnek. Az LMP alapítója és egykori társelnöke nem hagyta szó nélkül az ügy politikai vonatkozásait sem. – A lelkiismeretükkel kell elszámolnia, ha van egyáltalán lelkiismeretük, azoknak a képviselőknek, akiknek volt pofájuk a választók bizalmát kérni, azt ígérve, hogy megóvják a környezetet a gigaberuházástól, majd amikor a húsos kondér közelébe kerültek, rögtön az ellenkező oldalra álltak – fogalmazott. Megjegyzésével azon helyi ellenzéki képviselőkre utalt, akik a választást követően hirtelen a Samsunggal való kiegyezést látták a legjobb megoldásnak, és ennek érdekében, ahogy arról már esett szó, igyekeztek a beruházást ellenző polgármestert is félreállítani.

Schiffer András emlékeztetett, a kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvényt az MSZP és a Fidesz egyetértésben szavazta meg. – Ez a törvény hozta be Magyarországra azt a filozófiát, hogy éppen a környezet és az emberek életvilága szempontjából legtöbb kockázatot rejtő beruházások esetében lehet a leggyorsabban elhárítani az akadályokat – mondta. Hozzátette, „az álbaloldal” és a „NER-lovagok” egyaránt azt szajkózzák, hogy az ország fejlődése szempontjából különösen fontos, hogy a multik előtt tisztára seperjék az utat, és felszámolják a bürokratikus akadályokat. – De a hatósági ellenőrzés nem bürokrácia, az a közösség ellenőrzése. Ha jól működnek a hatóságok, akkor az emberek akaratát érvényesítik – mutatott rá Schiffer András.

– Amikor az első ökopolitikai párt, az LMP, bekerült a parlamentbe, 2010-ben az egyik első javaslatunk az volt, hogy a kiemelt beruházási törvényt helyezzék hatályon kívül. Botrányos, hogy ehhez képest ma a párt tagjai ki akarják árusítani az országot a multiknak, a multik zsebét akarják megtömni. Ezt a szemforgató árulást meg fogják büntetni a választók – mondta Schiffer András, nem is annyira burkoltan utalva ismét a helyi képviselőkre, köztük elsősorban Fülöp Zoltánra, aki 2019-ben az LMP színeiben jutott be a helyi közgyűlésbe, majd felfüggesztve párttagságát a polgármester ellen fordult.

Schiffer András kifejtette, a „Lex Göd” szépen belesimul a 2006-os törvénybe. Amíg a korábbi rendelkezés egyes beruházásoknak ad kedvezményeket, az új törvény területeket „csakliz el a településektől, hogy ott az oligarchák azt csináljanak, amit akarnak”. A 2020-as törvény ráadásul „különösen cinikus”, hiszen az elcsatolt területet nem az állam, hanem a megye kapta meg, mivel ott egyértelműen fölényben van a Fidesz. – Ez nettó képmutatás – értékelte a döntést.

– A kétezres évek elején indult törvénykezési paradigma arról szól, hogy minél több multit csalogassanak az országba, félresöpörve a közösségi ellenőrzést és az ökológiai szempontokat – foglalta össze Schiffer András.

Nem adjuk Gödöt vita (Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)

Meddig lehet szembemenni a hatalommal?

– Szívesen elhisszük, hogy ez a gyár valóban nem veszélyes a környezetre, de akkor miért titkolják az adatokat – tette fel a kérdés Bodnár Zsuzsa. Mint elmondta, sem az állam, sem a Samsung nem szolgáltat információt, hiába kéri hivatalos formában, a beruházók a közérdekűadat-igénylésekre sem reagálnak, holott ez kötelességük lenne. – Bírósághoz fordulhatunk, de közben felépül a gyár – fogalmazott. – Hiába veszélyes az üzem, a gyár katasztrófavédelmi engedély nélkül épülhet, és a magyar hatóságok e fölött is szemet hunynak. Magyarországon ma nincs környezetvédelem, csak civil közösségek tudnak harcolni a környezetkárosítás ellen. Jogunk van megismerni az adatokat, mégsem kapjuk meg azokat. Ez az egész arról szól, hogy állampolgár kussolj, mert ha kérdezel, megsértődik a kormány, és elveszi az iparűzési adódat, és más településnek adja. Úgy tűnik, nagyon erőteljes a megalkuvásra való igénye a helyieknek, hiszen csak egy életünk van, és ki tudja meddig lehet szembemenni a hatalommal?

A beszélgetésen elhangzott, hogy a gödi és a komáromi gyár számára Tatabányán és Sóskúton épülnek ellátóüzemek, amelyek az akkumulátorgyártás egyik legfontosabb hozzávalóját, az elektrolitet állítják elő. Az elektrolit veszélyes anyagnak minősül, robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve halálos is lehet. Ezért sem mindegy, hogy az említett létesítmények hová kerülnek. A szombati eseményen sóskúti és tárnoki lakosok – a gyár hivatalosan Sóskút területén épül, de Tárnokhoz közelebb esik – osztották meg tapasztalataikat. Elmondásuk szerint bár azt a beruházó képviselői elismerik, hogy a gyár bizonyos kockázatokat rejt magában, de a robbanásveszélyes és erősen rákkeltő anyagok környezetre gyakorolt hatásait már nem hajlandók elárulni.

– A Samsung-gyár ügye gyűjteménye azoknak a jogsértéseknek, amelyeket egyszer majd talán a jogi karon is tanítani fognak. Ezt az ügyet a bíróságon kell továbbvinni, és precedenst kell teremteni a komáromiak, sóskútiak, tárnokiak számára – foglalta össze a beszélgetés tanulságát Lányi András. – Egy jogállamban az ilyen beruházással kapcsolatos információkat megosztják a társadalommal. Bízom a jogállamban, és Dél-Korea jogállam. Érdemes lenne az ázsiai ország budapesti nagykövetségéhez fordulni, ők valószínűleg óvatosabban mérlegelnék annak kockázatát, hogy a magyar állam a jogtipró intézkedéseivel rossz hírbe hozza a Samsungot és Dél-Koreát egyaránt.

 

Szent reformátor volt

Szent reformátor volt

Sopronkőhidán 75 évvel ezelőtt végezték ki Kiss Szaléz ferences szerzetest. A koholt vádak szerint szovjetellenes terrorcsapatot irányított Gyöngyösön, és összeesküdött Habsburg Ottó trónra juttatásáért.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby