
Felbolydította a cigány közéletet az a kezdeményezés, amely azt szeretné elérni, hogy – bizonyos esetektől eltekintve – közkegyelemben részesüljenek a börtönökben büntetésüket töltők. Rövid időn belül 120 roma nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven – roma és nem roma – civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát. Sztojka Attila, a Belügyminisztérium romaügyi államtitkára nincs könnyű helyzetben – írja a Népszava.
Rafael Lion – hivatalos nevén: Rafael Balázs Leándrosz – Szegeden élő jogász, 2023-ig tagja volt a hódmezővásárhelyi roma nemzetiségi önkormányzatnak. A közelmúltban petíciót fogalmazott Kövér László házelnök számára, ehhez készül aláírásokat gyűjteni. Úgy érzi, eljött az ideje annak, hogy 1990 után ismét széles körben amnesztiát kapjanak a börtönökben fogva tartott elítéltek. Érvelése szerint a közkegyelem funkciója így visszanyerné valódi erejét, kifejezné a „kereszténység értékeikre épített társadalom legnagyobb erényeit, a méltányosságot és a megbocsátást” – írja a Népszava, hozzátéve: a petícióban azt kérik az Országgyűléstől, fontolja meg annak lehetőségét, hogy a szabadságvesztésüket töltőket közkegyelemben részesíti úgy, hogy az elítéltek uitolsó két évét elengedi, amennyiben pedig a büntetésük még hátralévő része ennél kevesebb, az elítélteket azonnal szabadon engedi. Amikor a hátralévő rész meghaladja az utolsó két évet, Rafael Lion a büntetés felének elengedését javasolja. Az életellenes, valamint a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőire az amnesztia nem vonatkozna.
A lap szerzőjének, Czene Gábornak nyilatkozva Rafael Lion elmondta, a petíció gondolata attól fogva érlelődik benne, hogy a szélsőjobboldalon a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy György szabadon bocsátását kezdték követelni. Amikor aztán Budaházy és társai elnöki kegyelmet kaptak Novák Katalin államfőtől, majd kiderült, hogy a bicskei pedofilügyben elítélt Kónya Endre igazgatóhelyettes ugyancsak kegyelemben részesült, már biztosra vette: belevág a kezdeményezésbe. Hozzátette, hogy személyes érintettsége is van, de ennél bővebben erről nem kívánt nyilatkozni.
Rövid időn belül 120 roma nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven – roma és nem roma – civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát. A petíciónak aláírásokkal is szeretne nyomatékot adni. Eddig az ország legkülönbözőbb pontjairól kétezren jelezték, hogy készek önkéntesként, mindenféle fizetség nélkül részt venni az aláírások gyűjtésében.
Eredetileg Rafael Lion úgy tervezte, hogy 100 ezer aláírást gyűjt össze, de látva, milyen sokan támogatják a kezdeményezést, emelte a tétet: 500 ezerig nem szeretne megállni. AZ aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődik.
Akárhány aláírást sikerül is összeszedni, a parlamentet elvileg ez nem kötelezi semmire. Rafael Lion azonban úgy gondolja, az Országgyűlés, ha meggyőződik arról, milyen nagy tömeg áll a kezdeményezés mögött, nem teheti meg, hogy nem tárgyalja érdemben a kérdést. A jogász már annak is örülne, ha olyan törvényi módosítás születne, amely kedvező változást hozna az elítéltek számára. Ilyen lenne például, ha kiterjesztenék a reintegrációs őrizet intézményét. Ilyenkor a kötelező otthoni tartózkodás mellett az elítéltnek általában lehetősége van bizonyos kijelölt időszakokban munkába járni vagy más fontos feladatokat elvégezni.