Összezártak a NATO tagállamai a brüsszeli csúcstalálkozójukon, mert úgy vélik, az orosz agresszió és a kínai átláthatatlan fegyverkezés veszélyt jelent a biztonságra. Ugyanakkor a párbeszéd fontosságára is felhívták a figyelmet.
Nem mindennapi volt a látvány a NATO európai főhadiszállása előtt: egy Trabant álldogált teljes pompájában. Nem egy arra tévedt turista parkolt le a pár éve átadott csilli-villi üvegpalota előtt, hanem ez egy tudatosan elhelyezett szimbólum, amely a szervezett kelet-európai bővítésére utal – ezzel sikerült hozzájárulnia a világ vezető katonai szövetségének szellemi hátországához.
A NATO egyébként – a Trabanttól függetlenül – éppen megújulás előtt áll. Ezt elsősorban az új kihívások és az új amerikai elnök okozzák. Majdnem az összes állam- és kormányfő, illetve a NATO főtitkára is arról beszélt még a csúcstalálkozó előtt, hogy elsősorban Oroszország és Kína okoz biztonsági fenyegetést, de szintén nagy gondot jelentenek a kibertámadások, amelyek forrása sokszor az előbbi két ország. Ezen túlmenően a klímaváltozás az, ami újként felkerült a fontos témák listájára. A magyar miniszterelnök a csúcsra érkezve máshová helyezte a hangsúlyt: szerinte a következő tíz év a tömeges migrációról és a járványokról fog szólni. Végül elfogadtak a vezetők egy 79 pontból álló nyilatkozatot, amelynek egyetlen pontjában van szó arról, hogy „a határainkon túli instabilitás szintén hozzájárul az illegális migrációhoz és az emberkereskedelemhez”.
A döntéseket Jens Stoltenberg összegezte a csúcsot követően. A NATO főtitkára szerint új fejezet kezdődik a katonai szövetség életében, amelynek célja az együttműködés megerősítése a közös kihívások kezelése érdekében. Ezen kihívások közül elsőként említette Oroszországot és Kínát, amelyek fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló rendszerek számára. Oroszország agresszív viselkedésével, szomszédai integritásának fenyegetésével okoz aggodalmat a NATO köreiben, míg Kína átláthatatlan fegyverkezése és a hamis hírek terjesztése miatt jelent kockázatot. Abban viszont a NATO tagállamai megegyeztek, hogy a fegyverzetellenőrzés és a klímaváltozás elleni küzdelem terén együtt lehet működni Kínával, sőt, a kölcsönösség betartásával erre a gazdasági kérdésekben is lehetőség van. A NATO-vezetők megegyeztek annak a stratégiai koncepciónak az elkészítésében, amely a 2030-ig terjedő időszakra határozza meg a szövetség célkitűzéseit. Ennek végleges formáját majd a jövő évi litvániai csúcstalálkozón fogadják el.
Ugyancsak továbbra is elkötelezettek a tagállamok a közös költségvetés növelésében, olyan módon, hogy 2024-ig lehetőség szerint 2 százalékra növelik a GDP-arányos védelmi kiadásukat. Ez komoly konfliktus forrása volt a NATO európai tagállamai és a volt amerikai elnök, Donald Trump között. Trump ugyanis azt akarta, hogy ne az amerikaiak fizessék meg az európaiak védelmét. Jelenleg 7 tagállam teljesíti a 2 százalékos küszöböt, sok ország pedig, közöttük Magyarország is, 2024-re eléri a kívánt célt. Magyarország jelenleg a GDP 1,6 százalékát költi védelemre, amivel a középmezőnyben helyezkedik el. De például Németország jelenleg csak 1,5 százalékon áll és Angela Merkel kancellár szerint a 2 százalékos célt 2030-ra tudják teljesíteni. Ugyanakkor Trump elnök számonkérésének volt eredménye, mert 2014 óta a szövetségesek 260 milliárd dollárt költöttek pluszban védelemre. A másik teljesítendő cél, hogy a kiadások 20 százaléka új technológiára történő ráfordítás legyen. Ezt már 20 tagállam, közöttük Magyarország teljesítette.
Több órás késéssel Joe Biden is megtartotta a sajtótájékoztatóját. Az amerikai elnök azzal magyarázta a csúszást, hogy lehetősége volt nagyon sok partnerrel kétoldalú tárgyalást is folytatni – ezek között nem említette a magyar miniszterelnököt. Biden elmondta, hogy a csúcstalálkozón azt az üzenetet adta át a szövetségeseknek, hogy „Amerika visszatért!”. Aláhúzta azt is, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége a kollektív védelem iránt „sziklaszilárd és megingathatatlan, szent elkötelezettség”. Beszélt arról is, hogy gyökerestől ki kell irtani a korrupciót, támogatni kell a szabad sajtót és a független igazságszolgáltatást. Biden elnök azt ígérte, hogy vörös vonalakat fog meghúzni Putyin orosz elnök elé, amikor a két világhatalom vezetője szerdán találkozni fog.
Biden elnök figyelmébe
Ha már az amerikai elnök a sajtó szabadságáról beszélt, akkor a következő sorokat ajánljuk figyelmébe. E tudósítás írója személyesen is részt vett a csúcstalálkozón, a helyszínen volt, vállalva a kötelező tesztelést, betartva az akkreditációs folyamatot, a szigorú biztonsági megkötéseket. De ha ennek eleget teszünk, már nincs akadálya annak, hogy a csúcstalálkozó sajtóeseményein részt vegyen egy újságíró. Elvileg. A tudósítók egy sajtóközpontban vannak, innen kísérik át őket a NATO épületébe, ami körülbelül száz méterre van. Itt tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter is, az eseményt a NATO-hoz akkreditált magyar nagykövetség szervezte.
Jelenlétemről előre értesítettem a nagykövetséget és a külügyminisztérium sajtóosztályát is. Ennek ellenére csak a kormánypárti sajtó vehetett részt Szijjártó sajtótájékoztatóján.
Akkreditált újságíróként egyébként jelen lehettem például a NATO főtitkárának, a török, vagy a francia elnöknek, vagy az észt miniszterelnöknek a sajtótájékoztatóján is – egyszerűen szólnom kell az információs pultnál, hogy vegyenek fel a listára. A magyar kormánynál valószínűleg azt kellene elérnem, hogy húzzanak le arról a másik listáról. Igaz, semmiféle ezzel járó kötelezettséget nem vállalnék.
A fentiek miatt Szijjártó sajtótájékoztatójáról az MTI alapján számoltunk be, kérdéseinket ezért nem tehettük fel a külügyminiszternek.
