A pedagógus társadalom már most is eléggé zaklatott, nem biztos, hogy úgy reagálnak majd a sztrájktilalmat meghosszabbító rendeletre, ahogy azt a törvényalkotók remélik – mondta a Magyar Hangnak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke. Hangsúlyozta, hogy Pintér Sándor szemléletmódja távol áll az oktatástól, a belügyminiszter rendteremtő szándéka egyáltalán nem tesz jót az iskoláknak.
– Milyen oktatáspolitikát ígér a döntés, hogy a Belügyminisztérium alá került az oktatás?
Igazság szerint, egyáltalán nem örülünk a döntésnek. A magyar Belügyminisztérium alapvetően rendvédelmi jelleggel működik, hivatását tekintve a vezetője is rendőr. Az a szemléletmód, ami őt és a minisztériumát jellemzi, igencsak távol áll az oktatástól.
– Pintér Sándor belügyminiszter a bizottsági meghallgatáson többször is azt mondta, hogy rend nélkül nem lehet tanulni, a minisztérium viszont segíthet a rend fenntartásában. Miként értelmezik ezt a kijelentést?
Az oktatás rendészetileg nem kezelhető kérdés. Természetesen az is kérdés, hogy mit értünk rend alatt: az oktatásban a rend szerintünk egy olyan, minden résztvevőre kiterjedő együttműködést jelent, amely lehetővé teszi a harmonikus munkát. Az a fajta kikényszerített rend, amelyre Pintér Sándor célzott, nem tesz jót az oktatásnak. Számunkra nagyon bántó, hogy jelenleg nem az a gond, hogy nincs rend az iskolákban, hanem az, hogy nincsen elegendő tanár. Felszerelhetnek kamerákat, rendőröket küldhetnek az iskolákba, de amíg nincsenek tanárok, addig rend sem lesz.
– A miniszter arról is beszélt, hogy számára ismeretlen fogalom a polgári engedetlenség, és ezt fegyelmi kérdésnek tekinti. Mindeközben váratlanul a Parlament törvényalkotási bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslat, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől.
– Furcsa, hogy Pintér Sándor nem ismeri a polgári engedetlenség forgalmát, de az tény, hogy jogszabály nem vonatkozik rá. Az is megdöbbentő, hogy fegyelmi kérdésként tekint rá, mivel Magyarországon a fegyelmit pár évvel ezelőtt eltörölték, helyette léptették életbe a hátrányos jogkövetkezményt. Ezek között vannak nagyon súlyosak, de egészen viccesek is, mint például a jutalommegvonás. A jutalom rendszere sok éve nem létezik az oktatásban. Az azonnali felmondás, amivel valószínűleg Pintér Sándor fenyegetőzni szeretne, nagyon nehezen megvalósítható, mivel csak abban az esetben lehet bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha azt tartalmazza a kollektív szerződés és minden esetben bizonyítani kell munkaviszonyból származó súlyos károkozást. Világos, hogy rendészeti, rendteremtő szándék van a benyújtott módosítás mögött. Valószínűleg az állhat a háttérben, hogy az a rendelet, amellyel a korábbi sztrájkot megpróbálták megakadályozni június 1-jén, a pandémiával kapcsolatos veszélyhelyzet feloldásával, lejár. Mi minden tőlünk telhető módon támadni fogjuk ezt a módosító javaslatot, alkotmányjogi panaszt is be fogunk nyújtani.
– Milyen hatása lehet a rendeletnek?
– A pedagógus társadalom már most is eléggé zaklatott. Finoman szólva sem hiszem, hogy örülni fognak annak, ha ezt a rendeletet megszavazzák. Nem biztos, hogy úgy fognak rá reagálni, mint ahogy azt a törvényalkotók remélik.
– Pintér Sándor szerint a gazdasági helyzettől függ, lesz-e pedagógusi béremelés. Az előrejelzett gazdasági válság fényében mire számíthatnak a pedagógusok?
– Ezzel a kijelentésével Pintér Sándor visszavonta azokat a halvány ígéreteket, amelyeket a választás előtt és után több kormánypárti politikus – Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Kövér László parlamenti házelnök – is tett a tanárok bérkövetelésére válaszul. Nem szüntettük be, csupán felfüggesztettük a sztrájkot a választások miatt, azonban mindenképp folytatni szeretnénk, ahogy a sztrájktárgyalkásokat is. Remélhetőleg miután Pintér Sándor leteszi a miniszteri esküt, kijelölnek tárgyalópartnert.
– Ha mégsem emelik belátható időn belül a tanári fizetéseket, milyen kilátásai lesznek a pedagógusoknak?
– Már most érezhető, hogy elkezdődött egy felmondási hullám, többen amiatt lépnek ki a szakszervezetből, mert a tanév végeztével elhagyják a pályát. És az elmúlt napok kijelentései sem fokozzák a középiskolások tanári pálya iránti lelkesedését.
– A bizottsági meghallgatáson Pintér Sándor arról is beszélt, hogy meg kell vizsgálni, szükség van-e ennyi iskolára. Erről mit gondolnak?
– Jó néhány évvel ezelőtt a baloldal vezette kormány tervei között szerepelt a kisiskolák bezárása, amelyeknek a működtetése sem anyagi, sem szakmai szempontból nem volt megfelelő. A Fidesz akkori ellenzékként mozgalmat indított az intézkedés ellen. Úgy tűnik, a véleményük mostanra megváltozott. Valamennyi realitás azonban van a felvetésükben, de csak akkor, ha a kistelepülésen élő gyermekek számára biztosítják az esélyegyenlőséget. Azonban szemmel láthatóan Pintér Sándor ezekhez a szakmai kérdésekhez nem ért. Elég csak az egyházi iskolákkal kapcsolatos kijelentéseit megvizsgálni. Mivel szerinte az egyházi iskolák jobban teljesítenek, ezért még több iskolát kéne átadni az egyháznak. De hogy miért teljesítenek jobban: több pénzből gazdálkodhatnak, másrészt szegregálnak, kiválogatják a gyerekeket. Azok az iskolák pedig, ahonnan elviszik a középosztálybeli gyerekeket, azok emiatt sokkal rosszabbul fognak teljesíteni.
