Beleszeretett a mesterséges intelligenciába (AI) a kormánypárt. Sajnos, a művészi vénájú politikusaik legalább annyira ügyetlenek, mint amennyire lelkesek, így egymás után születnek a rémisztőbbnél rémisztőbb álvalóságok. Tettek már keresztet a debreceni Nagytemplom tetejére – katolizálva a hazai reformátusok talán legfontosabb szakrális helyét –, kreáltak sokujjú szörnyszülötteket a családbarát kormány imázsának erősítésére, legutóbb pedig a háborús riogatás részeként az eleve bukásra télt magyar hadsereg katonáit végeztették ki egy náci-szovjet hibrid gonosztevővel. Ezekhez képest a Böröcz László korábbi fideszes országgyűlési képviselő vezette Budavári Önkormányzat legújabb AI-remekműve szinte semmiség, mégis érdemes megőrizni a kulturális emlékezetben, remek példája ugyanis a mesterséges károkozásnak.
Már a megszületése is tanulságos, lám, egy banális Facebook-posztból is lehet fideszes belháború. Az I. kerületi önkormányzat a közelgő lomtalanítás időpontjának változását szerette volna tudatni a lakossággal, és ehhez alkottak (volna) megfelelő illusztrációt. A kiindulópont adta magát: honnan a legszebb a Budavár? Hát persze, hogy a pesti oldalról! Tekintsünk tehát a gyönyörű dombos Budára a lapos és elhasznált Pestről. Pechjükre a nézőpontként választott V. kerület ugyancsak a kormánypárt erős bástyája, a Fidesz húsz éve uralja a Belváros-Lipótvárost, előbb Rogán Antal, majd 2014 óta Szentgyörgyvölgyi Péter vezeti a városrészt. Erről mintha megfeledkeztek volna Böröcz Lászlóék, amikor a pokol tornácát kreálták a pesti Duna-partból.
Persze az AI alaposan eltorzította az utcaképet, amely egy sosem létezett – és remélhetőleg sosem létezendő – valóságot jelenít meg. Mintha a pesti alsó rakpartot, a Kossuth teret és az Akadémia utcát egy ügyetlen masszává gyúrta volna, nyakon öntve a kormány háborús békepropagandájával, majd az egészet a Mad Max világába csomagolta. A málló vakolatú házfalakhoz felhalmozott lom menyisége egy, az örökkévalóságnak épített hulladéklerakót idéz, mintha a valaha ott élt belvárosiak évtizedeken át az utcán gyűjtötték volna a kacatjaikat, hogy végül a szemétkupac alján enyésszenek el. A városkép persze megfelel a kormánypárt politikai ideológiájának, az ötvenes évek legsötétebb napjaiban sem találhattunk volna nyomasztóbb utcarészletet, és a rossz emlékű időszak gyomortáji szorításán a nemzeti lobogó sem sokat enyhít, sőt.
Akárki is alkotta ezt a remekművet, kiérdemelte a „legbénább AI-villamos megteremtője” örökös címét: a tömegközlekedési eszköz egyszerre elrettentő és szórakoztató, annyira gagyi, hogy már szinte vágyakozunk utána a valóságban is. Mint egy 2-es villamos, egy Polski-Fiat és egy megtermett hernyó találkozása a boncasztalon – és hiába nézzük, csak nem találunk síneket a talpa alatt.
De Buda sem járt sokkal jobban. Bár a szemetet Pest kapta meg, ez a budavári látkép sem éppen az, amire minden fővárosi vágyik. A Mátyás-templom késő gótikus rejtelmességét román stílusú erődítménnyé tömbösítették, és ha egy üzlet beindul, nincs megállás: a templom mohón bekebelezte a Halászbástyát is, roppant egységgé olvasztva egybe a hegyoldalt. És figyelemreméltó politikai állásfoglalásként nyugtázhatjuk, hogy a képen nem szerepel a budai Vár kormányzati negyeddé alakítása, hiszen eltüntették a Szentháromság téren felújított egykori Pénzügyminisztérium épületét, ami ma a Belügyminisztériumnak ad otthont. Böröcz Lászlóék ezzel már előre nyugdíjazták volna Pintér Sándort?
Nagyot ment tehát a Budavári Önkormányzat, egyszerre álltak bele az V. kerületbe, a belügyminiszterbe és voltaképp a teljes kormányba – pedig csak a lomtalanításról szerették volna tájékoztatni a helyieket. És utolsó gesztusként egy a narancssárga cseresznyét pöttyintettek az apokaliptikus torta tetejére: az önkormányzat figyelmeztetésével ellentétben a MOHU oldalán továbbra is az eredeti, március 20-i dátum szerepel, és nem a március 27., amit a kerület állít. Így lesz a történet NER-értelemben is kerek.
