Egységesíti a főváros a parkolást, az eddigi 27 zóna és 5 díjtétel helyett 4 zónát hoznak létre 4 díjtétellel – erről beszélt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, amelyet annak apropóján tartott, hogy a jövő héten is ülésezik a fővárosi közgyűlés.
Az alábbi zónákat hoznák létre:
• A zóna: 600 forint /óra
• B zóna: 450 forint /óra
• C zóna: 300 forint /óra
• D zóna: 200 forint /óra
Kiss emlékeztetett: az eddigi rendszerben a legolcsóbb parkolási díj óránként 175 forint volt, a legdrágább pedig 575 forint. Szintén változás, hogy a jövőben tíz százalék alatti mértékben növekszik a parkolási zónák aránya a korábbihoz képest.
Szeptember első hétfőjétől vezethetik be az egységes parkolást, ha a jövő héten elfogadja az előterjesztést a főváros.
Drágább lesz bliccelni
Kiss Ambrus elmondta, az infláció miatt három területen kénytelenek áremelést javasolni, ezekről is jövő héten születhet döntés. Az első az idősotthonok, itt 2018-ban emeltek utoljára árat. Az átlagos térítési díj a fővárosban eddig 3300 forint volt, itt tíz százalékos árnövelést terveznek, ami a 2022-es nyugdíjemelés mértékével egyezik meg. Hozzátette: azt tervezik, hogy a jövőben mindig a nyugdíjemeléssel azonos mértékben emeljék meg a térítési díjat. Ugyanakkor a térítési díjnak van üvegplafonja, az ugyanis az ellátott nyugdíjának 80 százalékánál nem lehet több, vagyis akiknek már eddig is elérte ezt a felső határt a térítési díja, azt a mostani emelés nem érinti.
Szintén növelni kívánják a fővárosi intézményekben az étkeztetés díját, itt például 2015 szeptembere óta nem volt emelés, most ez 15 százalékos lesz. Mint a főpolgármester-helyettes kifejtette, ez azért is szükséges mert például a kenyér ára 2021 májusához képest 38 százalékkal, a baromfié pedig 34 százalékkal nőtt.
A tömegközlekedésben is emelés jön szeptember elsejétől. Kiss leszögezte: a bérletek és a vonaljegyek árát nem kívánják emelni. Ugyanakkor a hosszabb távra szóló jegyek – például a 24 vagy 72 órás jegyek árán emelni fognak. Szintén nő a bliccelők büntetése. Akit eddig jegy vagy bérlet nélküli utazáson kaptak, az 8 ezer forintos helyszíni bírságot fizethetett, ez 12 ezer forintra nő. Aki ezt nem a helyszínen fizette be, hanem később, de még 30 napon belül, az 16 ezer forintot fizethetett, ez viszont ősztől 25 ezer forint lesz. Aki pedig 30 napon túl fizet, az 32 ezer helyett 50 ezer forintot kell, hogy befizessen.
Ugyanakkor enyhítés a bliccelőknek, hogy ha vesznek bérletet, ennek felmutatásával ugyanis szeptembertől mindössze hatezer forintos pótdíjat kell csak fizetniük.
Az emelésből várható plusz bevétel 800 millió forint, igaz, mint Kiss Ambrus fogalmazott, ez sem lesz elég ahhoz, hogy megoldja a BKK gondjait. A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy a kormányhoz fordulnak majd a tömegközlekedés miatt, és többek közt azt kérik, vagy ez a terület is kerüljön be a rezsicsökkentésbe vagy a megnőtt energiaárak miatt adjon többlettámogatást a kormány, ahogy például a MÁV-nak és a Volánnak is adtak. Később a politikus a Magyar Hang kérdésére elmondta, a BKK üzleti terve 26 milliárdos mínusszal számol, de úgy, hogy bíznak benne, a kormány által évente biztosított 12 milliárd forinton túl további 14 milliárdot kapnak tőlük.
A spórolást firtatva a 444 arról kérdezte a politikust, hogy nyomozati anyagok szerint a BKV informatikai és takarítási szerződései túl vannak árazva, tervezik-e ezeket átvizsgálni. Kiss válasza szerint ezeket a közbeszerzéseket örökölték, de ha felbontanák és újat írnának ki, nem tudja, hogy találnának-e olcsóbbat, és attól fél, hogy a jelenlegi piaci környezetben ugyanazok nyernének csak drágábban.
Új hajléktalanügyi stratégia jön
A főváros jövő héten szintén dönt egy új hajléktalanügyi stratégia elfogadásáról, a legutóbbit ugyanis 2011-ben fogadták el. A stratégia létrehozásához többek között hajléktalanságot megélt személyekkel egyeztettek, de megkérdezték a rendőrséget, a kerületi önkormányzatokat, a kormányzatot, a KSH-t és az államkincstárat is, hogy pontosabb képet kapjanak. Kiss hangsúlyozta, a stratégia annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle, ezért már két eleméről is döntést hozhatnak a jövő héten. Az egyik, hogy a korábban meglévő fővárosi szolidaritási alap intézményét újraélesztik 300 millió forintos összeggel. Erre majd kerületek és civilek pályázhatnak például a lakhatási válság kezelésével kapcsolatos tervekkel vagy a párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzésével kapcsolatos programokkal.
Emellett a főváros lakásfelújítási karbantartásra szolgáló pályázatot is kiír 30 millió forintos keretösszegben azoknak, akik a főváros tulajdonában álló bérlakásokban élnek. A pályázók 50 és 400 ezer forint közötti támogatást igényelhetnek, de 20 százalékos önrészt bele kell tenniük.
A Magyar Hang a főváros kormányhoz fűződő viszonyáról is kérdezte Kiss Ambrust. Ő elmondta, meglátása szerint a kormány még keresi azt az intézményrendszeri formát, amelyen keresztül kapcsolatot tartana a fővárossal. Így például még nem biztos, hogy megmarad az előző ciklusban a két fél egyeztetésére szolgáló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT). Kapcsolatfelvétel már történt, például Karácsony Gergely főpolgármester írt Navracsics Tibor miniszternek, akivel július második hetére meg is beszéltek egy találkozót, de pénteken, egy, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által rendezett eseményen is mindketten jelen lesznek, ahol lesz módjuk beszélni. Karácsony egyébként Lázár Jánosnak is írt már, de Kiss Ambrus azt nem tudta megmondani, a miniszter adott-e már választ a főpolgármesternek.
