
Lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbbek rákban a 29 vizsgált ország közül, állapította meg az Európai Bizottság hétfőn kiadott jelentése. Az uniós tagállamokról, Izlandról és Norvégiáról szóló dokumentumok alapján 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás kis híján harmadával haladta meg az EU-átlagot – írta a jelentés nyomán a Telex.
A többi uniós országhoz hasonlóan a magyar férfiak halálozási aránya lényegesen meghaladta a nőkét, majdnem kétszer nagyobb. 2011 és 2021 között az arány mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentősen (17, illetve kilenc százalékkal) csökkent. Ez „mindkét esetben meghaladta a gazdaságilag hasonló helyzetű országokra jellemző átlagos csökkenést (12 százalék a férfiaknál és hét a nőknél)”.
Az viszont „aggodalomra ad okot”, hogy „mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rákos megbetegedések kockázati tényezői. A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot”, ráadásul amíg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt. A kockázati tényezők között a dohányzásnál, a gyümölcs- és zöldségfogyasztásnál a legrosszabb kategória kerültünk – utóbbinál a legaljára.
A jelentés említi, hogy a kormány 2012 óta a napi testneveléssel próbál javítani a helyzeten, 2023-ban pedig bevezette a népegészségügyi termékadót, de „a túlsúly aránya folyamatosan nőtt a serdülők körében: míg 2014-ben a 15 éves magyaroknak csupán 19 százaléka volt túlsúlyos, 2022-re ez az arány 25 százalékra emelkedett. Bár ez a növekedés megfelel az uniós tendenciának, 2022-ben a túlsúly a magyar 15 évesek körében gyakoribb volt az uniós átlaghoz (21 százalék) képest.” A fiatalok dohányzásának visszaszorítására „Magyarország az egyik legszigorúbb dohány-kiskereskedelmi engedélyezési rendszert működteti”. A boltok sűrűségének csökkenésével „összefüggésben a (13–16 éves) serdülők körében csökkent a cigarettahasználat, a rövid távú jelentős csökkenést követően azonban – a szabályozási változások után 2-3 évvel – minimális volt a fiatalkori dohányzási gyakoriságára gyakorolt hatás”.
Az emlő- és a méhnyakráknál a szervezett szűrőprogramokban is csökkent a részvétel, bár utóbbinál sok nő a magánegészségügyhöz fordul. „A vastagbélrák-szűrés lefedettsége szintén alacsony.” Magyarországon a leggyakoribb daganattípusoknál következetesen uniós átlag feletti az elkerülhető halálozás aránya.
„Az ötéves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy javult a rákellátás minősége Magyarországon. Az elmúlt években hozott intézkedések a magas színvonalú rákkezeléshez való hozzáférés javítására összpontosítottak a diagnosztikai és kezelési berendezések megújítása és bővítése révén.” A jelentéshez csatolt adatsor szerint a CT-k száma közel 40 százalékkal nőtt, az MR-gépeké duplázódott, de így is mindkettőnél az uniós sor végén kullogunk. A jelentés azt is megjegyzi, hogy az emberi erőforrások hiánya „tartós kihívást jelent a rákellátási rendszerben”. Az adatok szerint az orvosok és nővérek száma is az uniós átlag alatt, a legrosszabb tagállamhoz közel van. A magyar Nemzeti Rákellenes Program „nagyjából illeszkedik” az európai rákellenes tervhez.
Ráktípus szerint, áll a Telex írásában, a fő halálokok továbbra is a tüdőrák (százezer lakosra 78 eset), a vastagbélrák (50) és az emlőrák (23). „Bár a 2011–2021 közötti időszakban Magyarországon e ráktípusok mindegyike esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig EU-szerte itt volt a legmagasabb az e rákos megbetegedésekből eredő regisztrált halálozási arány”. A magas szám „magyarázható azzal, hogy más európai országokhoz képest Magyarországon magas a boncolások aránya”.
A Nemzeti Rákregiszterből származó előzetes adatok azt mutatják, hogy Magyarországon 2022-ben közel 71 ezer új rákos megbetegedés fordult elő (nem számítva a nem melanocitás rosszindulatú bőrtumort). Ez meghaladta az előző két évben regisztrált számot ( több mint 66 ezer 2020-ban és 2021-ben), de nem érte el a világjárvány előtti szintet (2019-ben még nagyjából 74 ezer volt). A dokumentum utal rá, hogy a látszólagos visszaesésben 2020-2021-ben a koronavírus-járvány miatt elmaradt szűrések is szerepet játszhatnak. „Bizonyítékok utalnak arra, hogy a világjárvány miatt később – előrehaladottabb stádiumban – derült fény felderítetlen rákos megbetegedésekre.”