A legfrissebb agrometeorológiai térképek azt mondják, hogy az ország területének 80 százalékán jelenleg nagyfokú aszály van. Dél-Pesten, azaz Pesterzsébeten és Soroksáron, valamint Csepelen a legrosszabb a helyzet, ott már súlyos az aszály – figyelmeztetett Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szombati Facebook-bejegyzésében.
Részletezve azt írta, hogy a gyepszintet tápláló felső talajrétegben a víztartalom mindössze 10–20 százalék. „A fákat tápláló 50–200 cm-es rétegben még van 50 százalék víztartalom. Még!” – tette hozzá, majd arra kérte azokat, akik civilként tenni akarnak a fiatal fővárosi fákért, vegyenek részt az általuk meghirdetett önkéntes vízadásban. „Mindenkire szükség van, hogy a zöldfelületeink túléljék ezt a hónapot. Komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe. A klímaválság éppen szintet lép…” – fogalmazott.
Bardóczi Sándor felidézte, hogy 2023-ban az akkumulátorgyárak által generált parlamenti vitán Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy „Magyarországról több víz távozik, mint ami bejön”, ami igaz. A kormányfő azt is mondta , hogy „Van feleslegünk”, de a főtájépítész szerint ez nem igaz. Ezt is idézte Orbán Viktortól: „Ha akarjuk, és szükség van rá, bárhova el tudjuk vinni csatornán keresztül, ahol szükség van.” Ezt úgy kommentálta, hogy nem ez történik, a mai napig és több mint egy évszázadon keresztül a vízügyi doktrína a vízelvezetés, lecsapolás, csatornázás volt, a mezőgazdasági doktrína pedig a belvizek elleni küzdelem drénezéssel, meliorációval, s ez a mai napig nem változott.
„Magyarország nem szenved vízhiányban. Ha az igény nő, képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni” – ezt is a miniszterelnök mondta a vitában. Bardóczi ennek kapcsán megállapította, hogy Magyarország vízhiányban szenved. „2022 és 2024 után úgy tűnik, ez lesz a legdurvábban aszályos nyár. Az biztos, hogy egész júniusban egy csepp csapadék sem várható. A talajvízkészlet vészesen ürül, jelenleg az ország majdnem egész területén a felső 20 cm nedvességtartalma teljesen eltűnt, nincs. Országos aszály van, Budapesten az összes tövig nyírt gyep kiszáradt már. A csapadékos májusban mindenki azért ostromolta a kerületi és fővárosi ügyfélszolgálatokat, hogy mikor lesz már lenyírva a gyep. Most pedig éppen azért ostromolják őket, hogy miért nyírták le. Hasonló ez a gazdák korábbi viselkedésmintáihoz, amikor évekkel ezelőtt az agrár közigazgatást azért ostromolták februárban, hogy miért nem vezetik el a belvizet. Hogy aztán nyáron azért ostromolják, hogy hol az eső, miért nincs víz az öntözőcsatornákban” – fogalmazott Bardóczi Sándor.
HungaroMet: közelítünk a 2022-es történelmi aszályhoz
A belátható 8-10 napos időtávon sem várható számottevő csapadék hazánkban.
Hozzátette, hogy a belvíz mély fekvésű területeken (egykori lápréteken) gyűlik össze. Ha ezek ma is láprétek lennének, lenne nyáron eső. Tudna honnan felhő képződni. Most meg nincs, de most már belvíz sincs. Porzik a határ februárban a szétszántott földeken. Szerinte változtatni, változni kéne. „Ez így nem mehet tovább. És a technológiai megoldás kevés lesz. Ökológiai fordulat nélkül nem fog menni. No till, ökológiai kiegyenlítő felületek, mulcsolás, szárazságtűrő társulások, erdőrekonstrukciók, vízmegtartás, a földalapú támogatás áthangolása a vízmegtartó gazdálkodásra. Ezek a feladatok. Ki fogja elvégezni és mikor?” – fogalmazott bejegyzésében.
Lépni kellene az aszály pusztítása ellen, de nincs érdemi intézkedés
A Magyar Hangnak nyilatkozó környezettudós szerint a vízmegtartó gazdálkodási módszerek bevezetése elengedhetetlen lenne, ám a kormányzat érdemi lépések helyett továbbra is halogatja a szükséges reformokat.
