Átadták a kormánynak a tüntetők petícióját

Átadták a kormánynak a tüntetők petícióját

A katatörvény és a rezsicsökkentés átszabása miatt tüntetők petíciója (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Cikkünk frissül!

Eljutott a kormányhoz a kata és a rezsicsökkentés átszabása miatt tüntetők délelőtt írt petíciója – legalábbis Jámbor András azt odaadta az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén Dömötör Csabának. Ő Rogán Antal helyettese.

A válság nem a háborúval kezdődött, hanem már korábban. Azért érint bennünket más országoknál durvábban a válság, mert maguk elrontották. Nem kicsit, nagyon. Növelték az oroszoknak való kitettségünket, leértékelték a forintot, a covid-járvány alatt nem segítették a kisvállalkozásokat, viszont hiteleket vettek fel – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Jámbor András (Párbeszéd), aki megállapította, hogy a kormány Brüsszellel folytatott értelmetlen szabadságharca miatt nem érkeznek az uniós források. Az ellenzéki politikus szerint a tüntetők nem azért tüntetnek, mert nincs jobb dolguk, hanem a megszorítások és hazugságok ellen. – Nemcsak az értelmiségiek mennek utcára, hanem a buszvezetők, a burkolók és az ápolók, akik katásként dolgoztak eddig – fogalmazott Jámbor, aki beszéde végén átadta a kata módosítása ellen tüntetők petícióját Dömötör Csaba államtitkárnak.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette: nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte energiaválság van, ami a háborúnak, az elhibázott szankciós politikának és az inflációnak köszönhető. – A baloldali pártok az adóemelés ellen emelnek szót, ami azért furcsa, mert a költségvetéshez benyújtott javaslataik adóemelésről szóltak, emelnék a személyi jövedelemadót, a társasági adót is, illetve megjelent az ingatlanadó felvetése is – hangsúlyozta, megjegyezve: kata a baloldali kormányok idején nem volt, és nem is szavazták azt meg.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, a napnál is világosabb, hogy a kormány átgondolatlan intézkedéseket hozott a kata és a rezsicsökkentés átalakításával. A rezsicsökkentés megnyirbálásáról szólva kifejtette, az nem más, mint pszichikai hadviselés sok százezer magyar ember ellen, akik nem tehetik meg, hogy gázzal fűtsenek. Érthetetlennek nevezte, miért növekszik a többszörösére a villamos energia ára, hiszen a paksi atomerőmű a teljes lakosságot el tudná látni olcsó energiával. – Önök megint a vadkapitalisták és nem a dolgozó magyar nép oldalán állnak. Hazudtak, amikor azt mondták, megtartják a rezsicsökkentést, és nem fogják a krízis folyamatait a lakosságra terhelni – fogalmazott a Mi Hazánk elnöke.

Toroczkai felszólalására Tállai András államtitkár reagált. Mint kifejtette, az a kérdés, meddig lesz háború, ez határozza meg mindannyiunk jövőjét. Az is nagy kérdés, hogy EU felhagy-e végre a szankciós politikájával, rájön-e, hogy ez nem Oroszországnak árt, hanem saját népének. De a fő kérdés, hogy lesz-e energia és hogy működik-e a gazdaság. Ha nincs energia, akkor nem lesznek munkahelyek sem – fogalmazott Tállai.

 Tóth Bertalan (MSZP) napirend előtti felszólalásában azt vetette a kormány szermére, hogy Orbán Viktor politikájanak legfőbb ismérvei, hogy 
„felelőtlen önző és hazug”. Szerinte a kormány, miután a választás előtt felelőtlen osztogatásba kezdett, nyilvánosan hazudtolja meg eddigi ígéreteit – Hazudtak a stabilitásról, a rezsiről, az orosz eneria áráról. Azt is ígérték, hogy nem lesz adóemelés, és nem nyúlnak a reziscsökkentéshez. Azt is hozzátette:  százmilliárdokkal gazdagodott az Orbán-klán, és a jelenlegi helyzetet részben az Orbán-kormányok idézték elő. Példaként említette, hogy az infláció növekedését sem a háború indította el Magyarországon, már tavaly nyáron is világbajnok volt Európában, ahogy az enerigaár is tavaly óta nő. Tóth leszögezte: ellenzékiként nem örülnek a nehéz helyzetnek hiszen olyan szenvedések, nélkülözések előtt állnak a magyar emberek, amelyekre régóta nem volt péda.

Többek között adómentes minimálbért, a kisnyugdíjak felzárkóztatását, a közigazgatásban, egészségügyben és oktatásban dolgozók bérrendelését köveletelte, tovább, hogy az áram költségéhez ne nyúljanak, segítsenek azoknak, akik nem képesek kifizetni a rezsit, és vonják vissza a Kata-törvényt.

A felszólalásra Fürjes Balázs válaszolt. Az államtitkár hangsúlyozta: valahányszor választások vannak – így a hétvégén is – piros lapokat gyűjt be az ellenzék, saját szavazóik is unják már ezt a szöveget. Arra hivatkozott: a szocialista párt politikája épül hazugságra, hiszen kormányzásuk idején „Elvették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a nyugdíjakat, egekbe szökött a munkanélküliség, a baloldal kormányzása idején Európában jövedelemarányosan a legtöbbet kellett fizetni a gázért” Emlékeztetett: az MSZP nem szvazta meg a Kata bevezetését, most pedig most pedig krokodilkönnyeket hullajtanak érte, és ugyanígy nem szavazták meg a rezsicsökkentést sem. Hozzátette: brüsszeli politikusok is elmondják, hogy döntően a háború áll a  a háború áll az energiaárak növekedése mögött. A magyar ellenzéknél még az európai baloldal is józanabb hangot üt meg – vélekedett.

Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője kifogásolta, hogy a Fidesz „12 éve nem tesz mást, mint az ellenzéket szapulja”, miközben „olyan szintű a közpénzek ellopása, hogy egy banánköztársaságban is kínos lenne” Szintén azt hangsúlyozta, hogy a kormány „nekiesett” a katásoknak és a rezsicsökkentésnek, szemben saját választási ígéretükkel, hogy nem lesz adóemelés és megvédik a rezsicsökkentést – Az elmúlt hetekben a saját szavazóik csalódtak a legjboban Önökben – vélekedett. Azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy 2006-ban azt mondta: az ország politikai hazugság áldozatává vált,  és Tóth Endre szerint most is ez a helyzet, de Orbán Viktor követte el ugyanezt. – Az oktatásan már érdemi béremelési ígéretre sem futotta – jegyezte meg Tóth, aki szerint biztos, hogy egy fiatalt sem fog a pedagógus pályára csábítani kétszer 10 százalékos béremelés, miközben a kormány „bezárja a kistelepüléseken a felső tagozatokat, amit 2010 előtt hisztérikusan elleneztek” Azzal is megvádolta a kormányt, hogy „azért tárgyal az Európai Bizottsággal, hogy ne kelljen érdemi pedagógus béremelésre költeni az uniós támogatásokat”

Rétvári Bence megkérdőjelezte a Momentum hitelességét, amiért korábban a párt azon az állásponton volt, hogy soha nem fognak Gyurcsány Ferenccel összefogni, „mégis itt ülnek”, majd azzal vádolta őket, hogy Brüsszel érdekeit védik Magyarországgal szemben, és „fúrják a magyarországi forrásokat” Szerinte a PISA-eredmények és más felmérések is javulást tükröznek és azt, hogy az oktatás hátránykompencáziós képessége javult, egyre kisebb mértékben határozza meg a teljesítményt a családi háttér.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) fő kérdése az volt, hogy a növekvő rezsiárak miatt a 27 százalékos áfából származó, növekvő bevételt megtartja-e az állam. –  Igaz, hogy még a piaci árú rezsin is nyerészkedni akarnak? – fogalmazott. Felhívta a figyelmet: az áfabevétel többszörésére növekedhet, és ha van a kormányban tisztesség, egy dolgoz jelenthetnek be, hogy nem tartanak igényt az áfatöbbletre, ami úgy keletkezik, hogy „irreálisan sokat kell befizetni” a rezsire, és szerinte több százmilliárdos nagyságrendű lehet. Felhívta a figyelmet: a költségvetési törvény 30 százalékkal több áfabevétellel számol, mint tavaly, ezért a képviselő szerint az is kérdés, hogy tudta-e a kormány, hogy mi fog következni, és a piaci árra emelt rezsi miatt számított a növekvő áfabevétellel, vagyis „erről tudatosan hazudtak a költségvetési törvény vitája során”, vagy pedig „tényleg ennyire kaotikusan kormányoznak”

Z. Kárpátnak Menczer Tamás államtitkár válaszolt. – Öt hónapja tart a háború, és olyan kérdések kerültek elő, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az első kérdés, hogy lesz-e elegendő energia, a második, hogy mennyibe kerül – mondta. Az energiáremeledés okaként az elhibázott brüsszeli szankciókat nevezte meg, és tévesnek nevezte azt az elképzelést, hogy ezek jobban fájnának Oroszországnak, mint Európának. Szerinte a kormány védi a családokat, a benzinárstop azért maradhatott érvényben, mert kiharcolták, hogy a kőolaj kivétel legyen a szanciók alól, gázzal kapcsolatos szankciókról pedig nem is tárgyaltak. Szerinte a magyar emberek tudják, ki áll mellettük, ezért vált a Jobbik törpepárttá. Az áfáról nem ejtett szót.

Vadai Ágnes (DK) arról beszélt: az Orbán kormány a rendszerváltás utáni Magyarország legbrutálisabb megszorító csomagját vezeti be, amely miatt joggal nevezhetik magukat  az adóemelés, rezsiemelés, tömeges munkahelymegszüntetés kormányának.
– 2010-ben történelmi lehetőség hullott az Önök ölébe, hogy felzárkózzunk Európához. De megszálltak minden intézményt, elkezdték felszámolni a demokráciát, alkotmányt és választási törvényt írtak maguknak, hogy ellopják az uniós pénzeket. Kirabolták Magyarországot – mondta.  Azzal is vádolta a kormányt, hogy tudatosan kezdte gyengíteni a forintot, aminek az lett a következménye, hogy „a Fidesz milliárdos elitje” jól járt, a multiknak pedig évről évre kevesebbet kellett fizetnie a magyar dolgozóknak. Közben jóval a háború kitörése előtt meglódult az infláció. – Végül az EU is rájött arra, hogy a magyaroknak szánt pénzt ellopták, ezért elzárták a csapokat, a kormány pedig hiteleket vett fel – mondta. A kormány eredményei szerinte: infláció, harmatgyenge forint, magas államadósság és államháztartási hiány és az uniós pénzek felfügesztése, és az infláció véleménye szerint „csak rosszabb lesz, jön az 1500 forintos kenyér”. Azt is kifejtette: a Kata-változtatással „félmillió ember megélhetését megszüntették, de ennél több munkahely fog megszűnni, nő a rezsikiadás, egyre több családnál kell kikapcsolni a gázt és a villanyt, nyugdíjasok fagynak meg fűtetlen házakban” – fejtette ki.

A képviselőnek Dömötör Csaba államtitkár válaszolt. – A háború miatt vagyunk rendkívüli helyzetben, a háború előtt az elhibázott uniós energiapolitika miatt nőttek az energiaárak – mondta. Hangsúlyozta: a gazdasági nehézségek nem csak Magyarországot érintik.  – Egész Európát negyven éve nem látott infláció sújtja, a gáz ára a tőzsdén meghatszorozódott,  az áramé ötszörösére nőtt – mondta. Kitért arra: több országban veszélyhelyzeti tervek léptek életbe, és „nyíltan beszélnek arról, hogy lehet, hogy nem is lesz gáz”  – Semmi nem lesz már olyan, mint a háború előtt – fogalmazott. A DK szemére vetette, hogy elnökük, Gyurcsány Ferenc hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést, saját cégének nyújtott áramkedvezményt, és kormányzása alatt 12 százalékos volt a munkanélküliség.

Hollik István (KDNP) is felszólalt napirend előtt. Ő is hangsúlyozta: „a brüsszeli szankciós politikai fordítva sült el, Európának fáj jobban” Szerinte az energiaárak terén tapasztalható trendek nem utalnak lassulásra, a világpiacon tavalyhoz képest 8 és félszeresére emelkedett az áram és majdnem ennyire a gáz ára is. – A megoldást a béke jelentené, de egyelőre nincs, rezsicsökkentés viszont van – utalt arra, hogy egy átlagfogyasztásnak nevezett szintig megmaradt a rezsicsökkentés a lakaossági fogyasztóknak. Ez Hollik István számításai szerint egy évben 1,9 milliós megtakarítást jelent átlagfogyasztás esetén, ami nagy segítség a családoknak, a rezsicsökkentéssel és az árstopokkal együttesen pedig átlagosan 220 ezer forintot spórol szerinte havonta egy magyar család. – A Fidesz-kormány az egyedüli, amely erős árkolátozással védi a családokat – mondta, és úgy vélte: az ellenzék megszüntetné a rezsicsökkentést, ami Gyurcsány Ferenc szerint "hülyeség", és arra is hivatkozott: Róna Péter, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje pedig korábban erről azt mondta, hogy a piachoz kell alkalmazodni. 

Hollik Istvánnak Menczer Tamás államtitkár válaszolt, hosszan beszélt a németországi helyzetről, szavai szerint „még a gazdag Németországban is” fűtési és melegvíz-korlátozást helyeznek kilátásba. – Július 21-e után az Északi Áramlat gázvezeték munkálatai befejeződnek, de senki nem tudja, hogy érkezik-e ott gáz és ennek milyen következményei lesznek, rossz és rosszabb forgatókönyvek vannak – mondta. Kitért arra: több németországi városban melegedőszállásokat készítenek elő azoknak, akik nem tudják kifűteni a lakásukat
„és a tél még csak nincs is közel”, valamint olyan döntések születnek, hogy 18 fok is elegendő a közintézményekben. Idézte a Shell vezérigazgatóját is: az olajvállalat vezetője szerint kemény télre kell számítani, elszabaduló energiaárakra, legrosszabb esetben korlátozni kell a fogyasztást, valamint idézett német politikusokat, akik szerint a helyzet aggasztó.