Ellehetetlenítési törvény: törésvonal a Fideszben?
Kocsis Máté, a  tervezet egyik fő támogatója. (Forrás: Facebook)

Belső mérések, a gazdasági szereplők és a Fidesz erős embereinek véleménye egyszerre is szerepet játszhatott abban, hogy a Fidesz kihátrált az átláthatósági törvény néven benyújtott ellehetetlenítési törvény elfogadásából, amely lehetővé tette volna, hogy a külföldi és belföldi támogatástól is megfosszon a kormány tetszőleges szervezeteket.

Somogyi Zoltán politikai elemző, szociológus szerint „kétszeresen megalázta” a miniszterelnök a Fidesz-frakciót az átláthatósági törvény néven benyújtott „ellehetetlenítési” törvény kapcsán: először azzal, amikor minden képviselőt „bele akart kényszeríteni” a törvényjavaslat aláírásába – szerinte azért, hogy később már ne tudjanak kifogást emelni a javaslat ellen. Utána pedig azzal, hogy mindennek ellenére mégis elhalasztották a törvény elfogadását.

– Az egész parlament kezelését is ez jellemzi a kormány részéről: ott van egy kétharmados többség, de mégis azzal szembesülnek már régóta a képviselők, hogy a rendeleti kormányzás miatt a kormánynak kell átadniuk a kontrollt – mondta az elemző, aki szerint azonban a valódi ellenállást nem a frakció részéről tapasztalhatta Orbán Viktor, hiszen a frakció „nincs, nem működik”, hanem a Fidesz erős emberei részéről. Ennek az elemző szerint ahhoz is lehet köze, hogy lehettek gazdasági szereplők, akik feltették azt a kérdést, hogy „ki fog befektetni olyan országban, ahol ilyesmi történik?”, és ezek az erős szereplők Somogyi Zoltán szerint „egyszerre mondhatták azt, hogy elég”.

Ember Zoltán is úgy gondolja, hogy minden bizonnyal volt vita a törvényről a Fideszen belül. A politikai elemző szerint van realitása az olyan magyarázatoknak is, mint Török Gábor politológusé, hogy a Fidesz egyfajta „Damoklész kardjaként” használná a törvényjavaslatot, vagyis az őszi ülésszakban az még visszakerülhet az asztalra, amennyiben a Fidesznek szüksége lesz rá témaként. És lehet szerinte európai uniós dimenziója is a Fidesz visszalépésének, meglehet, talán „megijedtek a hetes cikkely szerinti eljárástól”.

A kormánypárton belüli vita alapját azonban szerinte más tényezők képezhették elsősorban, köztük a Somogyi Zoltán által is említett gazdasági tényezők:

– Ha ezt a törvénytervezetet egy jogász elolvassa, rögtön rájön, hogy bármilyen gazdasági szervezet alanya lehet a törvénynek. Az ilyesmi komoly bizonytalanságot képes okozni a piacon, hatása lehet a beruházási döntésekre, a hitelminősítésre is – mondta az elemző. Ember Zoltán szerint lehettek olyanok a Fideszben, akik ezeket a gazdasági szempontokat artikulálták, és szerinte nem zárható ki, hogy egyes fideszes politikusoknak morális aggályaik is lehettek a törvény kapcsán.

Padlássöprés? Itt azért már meg kellene állni a Fidesznek
R. Kiss Kornélia

Padlássöprés? Itt azért már meg kellene állni a Fidesznek

A kormánypárt egyértelművé tette: a neki nem tetsző szervezetek a kampány évében nem maradhatnak életben. Belföldről sem kaphatnak támogatást.

Végül felhívta a figyelmet: a Fideszben azt is számításba vehették, hogy ezt a fegyvert egy következő kormány is használhatná: –- Érkezhettek a Fidesz politikusaitól vagy a hátországtól olyan jelzések, hogy ha ezt a fegyvert kiteszi a Fidesz az asztalra, és esetleg bukik a rendszer, akkor a fegyvert más is felveheti, és más listákat kezdhet összeállítani. Ha messzire megy a rendszer, azzal a résztvevők egyénileg is nagyobb kockázatnak lesznek kitéve, és ennek bizonyára nem mindenki örül – vélekedett Ember Zoltán.

Nagy Attila Tibor politikai elemző az Indexnek azt mondta: információi szerint készült egy nem nyilvános közvélemény-kutatás is a törvény megítéléséről, és szerinte feltételezhető, hogy annak eredményei nem kedveztek a Fidesz–KDNP-nek.

– Az elmúlt tizenöt évben a belső felmérések rendre jelentős hatással voltak az Orbán-kormány döntéseire – emlékeztetett az elemző.

Kitért arra is, hogy a törvénytervezet hatására folytatódott az eredetileg a Pride esetleges betiltása és a tüntetéseken bevezetni tervezett arcfelismeréssel történő azonosítás ellen meghirdetett Hadházy-féle tüntetéssorozat is, amely alkalmas lehet arra, hogy a közvélemény figyelmét a kormány több, vitatott törvényjavaslatára irányítsa. Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a rendszerellenes tiltakozások újabb lendületet kaphatnak Puzsér Róbert publicista június 10-re meghirdetett demonstrációjával.