Lázár János építési és közlekedési miniszter nemrég a bajai Lázárinfón hozta szóba, hogy 2010-ben még csak 2,9 millió autója volt a magyaroknak, de ez a szám most már meghaladja a 4 milliót. A kormány jó teljesítményét és a gazdasági fellendülés bizonyítékát látta az egymilliónál is több plusz járműben.
Megkérdeztük a Levegő Munkacsoport elnökét, valóban lehet-e büszke a kormány a 4 millió autóra, és ebben lehet-e szemrehányást tenni a bankoknak? – Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy tömeges autózás napjai megvannak számlálva – állapította meg Lukács András. Hozzátette, az utóbbi évek eseményei, így például a mostani rendkívüli aszály mindenki számára nyilvánvalóvá kellene, hogy tegye: a fizika törvényeit nem lehet áthágni. Egy anyagilag véges bolygón lehetetlen anyagilag végtelenül növekedni. Elérkeztünk ahhoz a tűréshatárhoz, sőt több szempontból már túl is léptük, amelyen belül a Föld még biztosítani tudja az emberi létfeltételeket. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés hatása először leginkább a mezőgazdasági termelés csökkenésével és az emberek egészségromlásában nyilvánul meg, ami magával vonja az egész gazdaság és motorizáció visszaesését is. – Ha az embereknek választaniuk kell, hogy megfizetik az egyre dráguló élelmiszereket és egészségi ellátást, vagy tovább autóznak, nem az utóbbi mellett döntenek majd – mondta.
Az autózás robbanásszerű növekedésének fő oka, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – az autósok messze nem fizetik meg azokat költségeket, amelyeket okoznak. Az Európai Bizottság honlapján található adatok szerint Magyarországon – a környezeti és egészségi költségeket is számításba véve – az autósok a közlekedést érintő adók és díjak befizetésével csak egyharmadát fedezik az általuk okozott költségeknek. Márpedig a költségeknél alacsonyabb árak az erőforrások pazarló felhasználásához, túlfogyasztáshoz és végső soron a rendszer összeomlásához vezetnek.
A civil szervezet elnöke hangsúlyozta, egy termék vagy tevékenység támogatása azt is jelenti, hogy más, társadalmunk számára sokszor hasznosabb tevékenységekből vonnak el erőforrásokat. Az állam az elmúlt évtizedekben ezermilliárdokat fordított autópályák és egyéb utak építésére, miközben ma már közhelynek számít, hogy egy ország gazdasági teljesítményét elsősorban a humán erőforrások minősége határozza meg, így szerinte sokkal hasznosabb lett volna ezeket az összegeket az oktatásra és az egészségügyre fordítani. – Ha ez történt volna, akkor tényleg lenne mire büszkének lennünk – tette hozzá.
A hazai személygépkocsi-állomány gyors növekedését az is előmozdította, hogy a kormány hagyta, hogy a használt autók tömegeit hozzák be – bár a 2020-ban közzétett Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében még azt ígérte, hogy véget vet a roncsautó-importnak, ehhez képest ezt a bizonyos tervet már sem sikerült fellelnünk a kormány honlapján. Ez a folyamat épp a 2010-es években lendült fel: míg 2010-ben mindössze 15 ezer használt autót helyeztek újonnan forgalomba, 2015-ben már 118 ezret, 2019-ben pedig 152 ezret. Ezt a folyamatot jól tükrözi az autók átlagéletkorának változása: 2010-ben 11,3 év volt, 2024-ben pedig már 16,2 év. – A nyugati országok örömmel zúdítják keletre a roncsautóikat, áthárítva ránk a probléma kezelését. Mi pedig kapva az alkalmon, esztelenül hozzuk be ezeket, súlyosbítva a légszennyezést, a dugókat, a parkolási gondokat, a hőszigeteket, egyre élhetetlenebbé téve a városainkat – jelentette ki Lukács András.
Ami a bankokat illeti, a Levegő Munkacsoport szerint valóban lehet nekik szemrehányást tenni, de nem amiatt, amit feltehetően Lázár János gondol. – Magyarországon az új autók 40-50 százalékát lízingelik vagy hitelből vásárolják, tehát a bankok komoly szerepet játszottak a gépkocsik számának növekedésében. Azonban a korábban elmondottakból egyértelmű, hogy ezzel leginkább országunk pusztításához járultak hozzá – mondta.
