Jogellenesek az ELTE hétfői rendkívüli szenátusi ülésére benyújtott előterjesztések, és jogellenesek azok a kormányhatározatok is, melyeket Orbán Viktor adott ki június 24-én a HUN-REN kutatóhálózat felosztásáról és a kutatóközpontoknak az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolásáról – írja állásfoglalásában az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A szervezet szerint Hankó Balázs miniszter nem hozhatja létre a kutatóhálózatot a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont húsz intézete nélkül, továbbá Darázs Lénárd, az ELTE még hivatalban nem lévő rektorának felajánlása és Gulyás Balázsnak, a HUN-REN elnökének, valamint a HUN-REN Irányító Testületének döntése szintén törvénybe ütközik.
„A példátlan eljárás azt mutatja, hogy a miniszterelnök a kétharmados parlamenti többség és a veszélyhelyzeten alapuló felhatalmazási törvények segítségével is képtelen kormányozni. Mindez azonban nem menti fel a felelősség alól az ELTE vezetőit, akik segédkezet nyújtanak ebben a nyilvánvalóan jogellenes folyamatban” – közölték.
A hétfői szenátusi ülésre az ADF szerint olyan előterjesztéseket nyújtottak be, mely szerint négy szervezeti egység jönne létre a rektor közvetlen irányítása alatt az alábbi neveken: ELTE Humántudományi Kutatóközpont, ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont, ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont.
A kutatóközpontok gazdasági vezetőit a kancellár alá rendelnék. Ugyan az egyetem létszáma egynegyedével emelkedne, de az 1200 új dolgozó „az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül.”
Az ADF szerint az előterjesztés és a kormányhatározatok szétválasztanák a természet- és humántudományokat, és az így létrejövő csonka kutatóhálózat képtelen lenne azon céljainak ellátására, amelyekre a törvény szerint közfeladatait szervezi.
„A magyar jogállamiságnak az elmúlt 15 évben jelentkező jelentős problémáival összevetve is egészen abszurd az a megoldás, hogy a kormányfő részben kormányhatározatok útján, részben egyetemi vezetőknek adott informális utasítással, az egyetemi autonómia intézményeivel visszaélve, az egyetem legfőbb döntéshozó szervére nyomást gyakorolva írjon felül hatályos törvényeket” – írta Az ADF, amely szerint, ha a beolvasztás mégis megvalósulna a jelenlegi körülmények között, akkor mindent meg fognak tenni azért, hogy az odacsatolt 1200 dolgozó „arányos képviseletet” kapjon a szenátusban, „mind szervezeti, mind munkavállalói szinten. Ha az ELTE létszáma a negyedével nő, akkor ennek a növekedésnek szenátusi képviseletben is meg kell jelennie.” Az akadémiai dolgozók követelni fogják a belső autonómia szerveinek kialakítását kari tanácsok mintájára.
Az akadémiai dolgozók kijelentették azt is, hogyha az átalakítást sikerülne ugyan rákényszeríteni az érintett intézményekre, „de a politikai szerencse forgandósága folytán 2026-ban felállnak olyan hatóságok, amelyektől a fenti kérdések pártatlan és teljes körű kivizsgálása elvárható, az Akadémiai Dolgozók Fóruma kezdeményezni fogja a vizsgálatok lefolytatását és a személyes felelősség megállapítását.” Egyúttal kérték a szenátus tagjait, hogy ne szavazzák meg a dékánhelyettes, a kancellár és az igazgatási vezető által benyújtott javaslatokat.
