Az alapkamat lassú emelésével nem lehet megfogni az inflációt

Az alapkamat lassú emelésével nem lehet megfogni az inflációt

Az MNB épülete (Fotó: Wikipédia/Yelkrokoyade)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden az alapkamat 15 bázispontos emelése mellett döntött, így mostantól 1,8 százalék az alapráta értéke. Piaci elemzők a cseh és lengyel jegybank határozott kamatemelését követően akár az emelési ciklus gyorsítását is elképzelhetőnek tartották. Erre azonban nem került sor, aminek a kárát a forint látta, amelynek reggel óta tartó erősödése a 14 órai bejelentés követően esésbe csapott át, és rövid idő alatt értékéből majdnem egy teljes forintot vesztett az euróval szemben. Kedd délután negyed négy körül már 362,54 forinton jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon.

Róna Péter közgazdász szerint a jegybank a korábbi 30 bázispontos emelésekkel, illetve azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök többször is szembement a kormány gazdasági narratívájával, elhitette a piacokkal, hogy független a kormánytól.

– Miután immár másodszor a 15 bázispontos csökkenés mellett döntött a Monetáris Tanács, egyben azt is jelezte, hogy mégsem független a kormánytól. Nemcsak arról van szó, hogy nagy volt a nyomás rajtuk, ne emeljenek, hanem ebből az emelési tempóból az is következik, hogy a választások idejére 7-8 százalék körül alakul majd az infláció. Az is elképzelhető, hogy jövő áprilisban az MNB az elszabadult inflációra hivatkozva jelentősen felgyorsítja a kamatemelési tempót, például alkalmanként 75 bázispontra. Ezzel pedig komoly gondot okozhat az új kormánynak, mivel bajba kerülhet az ingatlanpiac, az emelkedő hitelkamatok miatt a kölcsönt felvevőknek is fizetési nehézségeik lesznek, illetve a gazdaság más területei is gondok adódhatnak.

Kérdésünkre Róna Péter elmondta, amennyiben 30-45 bázispontos emelésbe kezdene a jegybank, azzal kordában lehetne tartani az inflációt, és valamivel könnyebb helyzetbe kerülne a következő kormány.

– Vagyis a jelen szituációban már idejétmúlt a jegybank azon érvelése, hogy gyengülni fog az inflációs nyomás a koronavírus-járvány negyedik hullámának enyhülésével. De nemcsak ezért hibás a jegybanki érvelés. Az infláció erősödésének ugyanis csak az egyik nagyon vékony szála a járvány. Ennél erőteljesebb emelő tényező a világban tapasztalható inflációs környezet, de igazából a kormányzat négyéves pénzszórásának köszönhető a pénzromlás mértékének kiemelkedően magas magyarországi értéke.