Egy Facebook-oldalnak, annak sajátosságai folytán, nem lehet olyan választói akaratot befolyásoló hatása, amely az esélyegyenlőség torzítására alkalmas lenne – ezzel utasította el az Alkotmánybíróség azt a panaszt, amely szerint a közmédia közösségi oldalán közzétett tartalmak egyoldalúak.
A hírt közlő Hvg.hu emlékeztet arra: március 4-én a Kúria eltiltotta az egyoldalú tájékoztatástól az MTVA-t, a határozat szerint a közmédia által kezelt Facebook-oldalakra is vonatkozik a választási törvényben foglalt esélyegyenlőség elve. A Tisza Párt panaszolta ugyanis, hogy a kampány első napján túlnyomóan a Fideszhez és a KDNP-hez köthető eseményekről és megszólalásokról számoltak be. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban azonban elutasította a Tisza kifogását, arra hivatkozva, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.
Most az Alkotmánybíróság döntött ugyanígy, a Kúriával ellentétesen. A határozat indoklása szerint az aránytalanság önmagában nem elég a jogsértéshez, az csak akkor volna megállapítható, ha az aránytalanság oly mérvű, amely a választói akarat befolyásolására alkalmas. Továbbá egy adott Facebook-oldal tartalma, az oldal konkrét megnyitása nélkül csak annak jelenik meg, aki abban a véleménybuborékban szerez információt, amelyet a Facebook neki tulajdonít. Ezért az Ab-hoz forduló intézmény szerint a Kossuth Rádió Facebook-oldala eleve nem alkalmas a választói akarat befolyásolására. „Az, hogy a Kúria az esélyegyenlőség alapelve sérelmének vizsgálatát az oldal egyetlen nap alatt megjelenő tartalmai alapján tartja szükségesnek, nem egyértelmű, nem kiszámítható és a szükségesnél szélesebb körű beavatkozást valósít meg a sajtószabadságba – írják.
Az Alkotmánybíróság határozata valójában a Kúriát marasztalja el, amely bár maga is egyértelműen rögzítette, hogy a Kossuth Rádió Facebook-oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, ennek ellenére olyan követelményrendszert alkalmazott, amely lényegében megfelel a médiaszolgáltatókra vonatkozó kiegyensúlyozottsági szabályoknak – így az Ab.
A testület – szokatlan módon, jegyzi meg a cikkíró, Domány András nem öt, hanem négytagú – Hörcherné Marosi Ildikó, Patyi András, Kozma Ákos és Szabó Marcel alkotta tanácsa megsemmisítette a Kúria ítéletét, így a Nemzeti Választási Bizottságnak a Tisza panaszát elutasító határozata marad érvényben. Az előadó Patyi András volt, akit 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök „bírságbajnoknak” gúnyolt, mert az akkor Patyi által vezetett NVB megbírságolta őt egy óvodában, azaz tiltott helyen tartott kampánymegnyilvánulás miatt.
A mostani határozathoz egyedül Szabó Marcel fűzött különvéleményt, aki szerint „az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik. (...) Véleményem szerint az Alkotmánybíróságnak ebben az ügyben annak kimondása lett volna a feladata, hogy a közpénzből fenntartott, a polgárok tájékoztatására rendelt közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.”
