Az ÁSZ elkezdte vizsgálni a civil szervezeteket

Az ÁSZ elkezdte vizsgálni a civil szervezeteket

Nagyméretű szívet formálnak a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ellen szervezett civil tüntetés résztvevői a fővárosi Hősök terén 2017. április 12-én. (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miután az Európai Bíróság elkaszálta azt a törvényt, amely külföldről finanszírozott szervezetnek bélyegzett bizonyos civil szerveződéseket, a kormánypártok „a közélet befolyásolására alkalmas” civil szervezetekre fazonírozták át a jogszabályt. Új szereplőként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kapott ellenőrzési jogosítványokat, és egy hónappal a választások után elérkezettnek látta az időt a vizsgálatok megkezdésére – írta meg a Szabad Európa.

„Ez egyértelmű jele annak, hogy a magyar állam továbbra sem tett le az egyebek mellett a jogállami normákat szisztematikusan lebontó és a rendszerszintű korrupció kiépülését támogató kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek vegzálásáról” – közölte a Transparency International Magyarország (TI). 

A TI szerint a magyar kormány nem siette el az Európai Bíróság ítéletének végrehajtását, hiszen közel egy év telt el az elmarasztaló döntés meghozatala és a törvény visszavonása között. „Annál gyorsabban döntött a kabinet arról, hogy mégse kelljen letennie eredeti céljáról: egy újonnan megszavazott törvény értelmében 2021 júliusától az Állami Számvevőszékre testálta a közélet befolyásolására alkalmasnak minősített civil szervezetek ellenőrzését” – emlékeztetett a korrupcióellenes szervezet.

A Szabad Európának nyilatkozó civil szervezetek szerint május közepén érkezett meg az ÁSZ levele.

„A civil szervezeteknek különböző idősávokat adtak meg az adatok feltöltésére. Ezek elsősorban a szervezet saját belső szabályzatait érintik, számviteli, pénzkezelési és egyéb szabályzatokat” – mondta a Szabad Európának Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője. A szervezetnél május 24-én jár le a határidő, nagyjából egy héttel korábban kaptak az adatkérésről értesítést az ÁSZ-től. „Kíváncsiak vagyunk, hogy mire fut ki az ellenőrzés, a jelenlegi adatkérés nyilván egy folyamat első lépése” – mondta.

Léderer Sándor szerint több gond is van a tavaly életbe lépett jogszabállyal. Nincs valójában definiálva, mit jelent az, hogy „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezet”, kik tartoznak ide. A jogszabályban csak annyi van, hogy mindazon egyesület és alapítvány, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, és az, hogy kikre nem vonatkozik. „Ez nyilvánvalóan olyan tág definíció, hogy vonatkozik olyanokra is, akik semmilyen módon nem befolyásolják a közéletet, de kimaradhatnak szervezetek, amelyek sokkal kevesebb pénzből teszik. Nem világos, hogy maga a vizsgálat a törvényben megfogalmazott kivételeken túl ténylegesen minden húszmilliós büdzsé feletti szervezetet érint-e, vagy az ÁSZ dönti el, hogy mely szervezeteket ellenőrzi, és mikor kér tőlük adatokat. Ehhez egy eljárásrenddel, módszertannal kellene rendelkeznie, amelyet mi nem ismerünk” – mondta.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsértőnek tartja A jogszabályt, ezért tavaly decemberben megtámadták az Alkotmánybíróságon. Szabó Máté igazgató szerint az ÁSZ alapvetően az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amelynek nem lenne szabad a közpénzekkel nem gazdálkodó civil szervezetek ellenőrzésével foglalkoznia. A törvényes működés ellenőrzésére és felügyeletére ott van az ügyészség és a bíróság. „A jogszabály-módosítással olyan hatáskört kapott az ÁSZ, amely közpénzekkel egyáltalán nem gazdálkodó szervezetek autonómiájába avatkozik bele, meglátásom szerint minden jogalap nélkül” – tette hozzá.

A TASZ szinte minden partnerszervezete kapott az Állami Számvevőszéktől olyan levelet, amelyben adatok feltöltését kérték az ÁSZ erre vonatkozó felületén.

Szabó Máté szerint a közéletben történő részvétel és a közélet befolyásolása a normálisan működő demokráciákban a polgárok elemi érdeke és a legtermészetesebb cselekvések egyike. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója úgy véli, hogy ezzel az alapvető civil joggal él a Transparency International Magyarország is, természetesen pártpolitikai értelemben teljesen semlegesen. „Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az ÁSZ vajon a Civil Összefogás Fórumot (CÖF) is ellenőrzi-e, hiszen a CÖF-nél egyetlen szervezet sem törekszik jobban a közélet, egészen pontosan a választópolgárok magatartásának befolyásolására” – mondta a jogi igazgató.

Az ÁSZ Szabad Európának küldött válaszában kiemelte: a civil szervezetek szerteágazó munkájuk során a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, így a közvéleményre, a közéletre is befolyásuk van. „Fontos tehát, hogy érvényesüljön az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve a szélesen vett nyilvánosság körében, illetve szűkebb körben, a tagság és az alapítók tekintetében is” – közölte a szervezet.

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben