Az egyetlen esély: őssejtdonort találni gyorsan
Forster Júlia

A 24 éves Forster Júliánál a leukémia agresszív változatát diagnosztizálták tavaly novemberben, egyetlen reménye az életben maradásra a csontvelő-őssejtátültetés. Szakemberek világszerte keresik a megfelelő donort, a legnagyobb genetikai egyezés szükségessége miatt erre a legnagyobb esély Magyarországon van. Ha sikerül donort találni, neki egyszerű a dolga: vért kell adnia. Az átültetésre a lehető legrövidebb időn belül szükség van.

Kicsit gyengébben vagyok, mint eddig, igazából most lenne a legjobb, ha megtörténne a transzplantáció, de mivel még nem találtak donort, folytatni kell a kemót, hogy a fehérvérsejtek ne szaporodjanak el még jobban – mondta el telefonon Forster Júlia a Magyar Hangnak, egy kórházi kezelés után. A 24 éves magyar lány Svédországban él a szüleivel. A stockholmi Királyi Műszaki Egyetemen mérnök-fizikusnak tanul. 2024 októberében kezdte érezni a tüneteket, amiknek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, mert előtte influenzás volt. Ennek tudta be, hogy fáradtabb, rosszabb a kondíciója, mint korábban, vérzékenyebb. Október utolsó hetében arra gondolt, el kellene mennie orvoshoz, de inkább elhalasztotta. November elején aztán elájult az egyetemen, mentő vitte kórházba. Még aznap kiderült, nagyon rossz a vérképe, pár nap múlva pedig az, hogy akut myeloid leukémiája (AML) van. 

Az AML a vérképző rendszerből kiinduló rosszindulatú betegség: a fehérvérsejtek éretlen, normális védekező működésre még nem képes formái felszaporodnak, és a csontvelőben a normális véralkotó sejteket termelő sejtek működését visszaszorítják. Ezért a vérben a normálisan jelenlévő sejtek eltűnnek és helyüket leukémiás sejtek foglalják el.

– Ez az a fajta leukémia, aminél minden nagyon gyorsan történik – mondta Júlia –, én is csak egy hónapja éreztem a tüneteket, amikor diagnosztizálták. Ha vártam volna még pár hetet – tette hozzá –, akkor valószínűleg már nem élnék. A diagnózis felállítása után orvosai azt mondták neki, egyetlen esélye az életben maradásra a csontvelőőssejt-átültetés, amihez megfelelő donorra van szükség. A mindenféle markerek egyezését, a tudományos pontosságot nélkülözve a lényeg: a donor és a befogadó közötti lehető legnagyobb genetikai egyezés nagyon fontos. A nemzetközi nyilvántartásban – amit azonnal felkerestek az orvosok – 46 millió donor szerepel, mégsem sikerült megfelelő egyezést találni. Egyetlen emberre lenne szükség. Ebben a helyzetben az etnikai hovatartozás számít, a donor megtalálására Magyarországon, illetve magyarok körében van a legnagyobb esély. 

A Magyarországhoz hasonló lélekszámú Svédországban 250 ezer donor van, nálunk körülbelül hétezer. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) honlapja szerint az jelentkezhet őssejtdonornak, aki egészséges, és egy korábbi véradás kapcsán már megállapították, hogy alkalmas lehet őssejt donornak, 18–45 éves kor között van, és nyilatkozatával vállalja, hogy kiválasztása esetén őssejtet (csontvelőt vagy perifériás vér őssejtet) ad a világ bármelyik táján élő, rászoruló beteg számára, nemre, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül, valamint rendelkezik a megfelelő okmányokkal (személyi igazolvány, tajkártya, lakcímkártya)”. További részletek az ovsz.hu honlapon elérhetők. 

Májtranszplantációra vár a másfél éves Luna
Grimm Balázs

Májtranszplantációra vár a másfél éves Luna

Ördögi kör: a költségek milliós nagyságrendűek, az apa a kórházi kezelések miatt nem tud dolgozni.

Nagyságrendileg 1 a 16 millióhoz annak az esélye, hogy valaki megfelel donornak – nyilatkozta lapunknak Bajzát Krisztián, a Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú alapítvány vezetője. Ebből fakadóan – tette hozzá – célzottan nem lehet őssejtdonornak jelentkezni. Az első lépés: el kell menni egy normál véradásra. Esetünkben az a jó – magyarázta –, ha valaki nem kap visszajelzést, ebben az esetben ötven napon belül vissza kell menni a véradás helyszínére. Ha minden rendben van a vérmintával, a donor egy számazonosítóval felkerül a regiszterbe. Ennek adatait minden országban látják, és ha van olyan beteg, aki megkaphatja az őssejtjeit, akkor értesítik a donort, hogy ebben és ebben az országban van egy beteg, akinek életmentője lehet és megkérdezik, vállalja-e a donorságot. Név nélkül, a beteg nem tudja meg, kitől kapott őssejtet. Az ember jó szívvel azt gondolja – fejezte ki reményeit Bajzát –, hogy aki jelentkezett donornak, az igent mond, ebben az esetben megbeszélnek vele egy időpontot a legközelebbi hematológiai centrumban, amikor be kell menjen. Ott kap a vállába egy injekciót és adnak neki még kettőt, amiket otthon kell beadni vállba, bőr alá. 

Mindezt azért mondta el Bajzát Krisztián, hogy nyomatékosítsa: a csontvelőből származó őssejteket nem a csontvelőből, hanem a vérből veszik ki. Hétköznapi szóhasználattal: az injekciók kikergetik a csontvelőből az őssejteket a periferiális vérkeringésbe, a donortól vért vesznek, majd az őssejteket kiszűrik a véréből. A vérvétel után a donornál két kellemetlen tünet jelentkezhet, maximum 2–5 napig: fejfájás, és feszítő, fájó érzés a csípőcsontnál. Semmi egyéb nem történik, egészségkárosodás egyáltalán nem jelentkezik. Az őssejtekről sokan azt gondolják, hogy azok a szervezet megfiatalításáért felelősek, karbantartják azt. Éppen ezért úgy vélik, dehogy adnak belőle, „hát akkor elveszik az enyém, és akkor öregszem majd, meg ráncosodok” – említett tipikus reakciókat Bajzát. Szó sincs ilyenről – nyomatékosította –, az az őssejt, amit levesznek, néhány órán belül újratermelődik. Ha valakit ennél is részletesebben érdekel az eljárás, érdemes felkeresnie az interneten a tegyunkleukemia.hu című honlapot. 

Bajzát Krisztián 18 évvel ezelőtt ugyanezen a beavatkozáson esett át. Ugyanolyan típusú leukémiája volt, mint Forster Júliának. Bajzátnak akkor fél év után találtak donort. Annyit tud róla, hogy egy németországi nő volt a jelentkező. Ha ő nincs, már nagyon régen nem lennék – tette hozzá. Bajzát Krisztián szerint Júlia esete arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország világviszonylatban az utolsók között kullog a csontvelődonorok számában. A hétezres szám változó, vannak újak, de a felső korhatár miatt sokan kiesnek, és inkább ők vannak többen – jelezte a tendenciákat Bajzát. 

Forster Júliánál az átültetésre a lehető legrövidebb időn – decemberben az orvosok úgy számoltak, 2-3 hónapon – belül szükség volna. Júlia azért is kéri, hogy minél többen jelentkezzenek donornak, mert ha rajta nem, másokon tudnak segíteni.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/3. számában jelent meg január 17-én.