Az ellehetetlenítési törvény elengedésére célzott Magyar Levente
Transzparens Puzsér Róberték tüntetésén 2025. június 10-én (Fotó: Magyar Hang/Tompos Ádám)

Nem biztos abban, hogy az ellehetetlenítési törvény néven elhíresült úgynevezett átláthatósági törvény elhalasztott parlamenti vitáját és szavazását megtartják majd a jövőben – erről beszélt Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára a londoni magyar nagykövetség rendezvényén a Reutersnek. „A törvényjavaslat megosztó volt, sok volt a belső vita és feszültség, ezért a törvényjavaslat kezdeményezői úgy látták helyesnek, hogy egyelőre visszavonják azt” – mondta Magyar hozzátéve: „nem vagyok biztos benne, hogy valaha is újra előkerül”. A törvényjavaslat legkorábban ősszel kerülhet vissza a parlament elé vitára. „Nem tudok semmilyen határozott döntésről, hogy ezt visszahozzák” – mondta ezzel kapcsolatban.

Az ellehetetlenítési törvényről az eredeti tervek szerint június közepén szavazott volna a parlament, ám az utolsó pillanatban Kocsis Máté frakcióvezető bejelentette, hogy őszre halasztják a törvényjavaslat parlamenti vitáját és szavazását. A tervezetet kritikák sora érte, hiszen az valójában a kormánykritikus sajtó és a civilek megfélemlítését és ellehetetlenítését tenné lehetővé. Az elképzelések szerint ha a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A tervezet szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ha felmerül, hogy egy szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak.