Különös ülést tartott 1998. július 6-án a magyar országgyűlés. Ezen a napon nemcsak Orbán Viktor miniszterelnök tette le hivatali esküjét, hanem ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy az első magyar népképviseleti országgyűlés képviselőháza 150 esztendővel ezelőtt tartotta alakuló ülését. Miután Áder János, az Országgyűlés elnöke a magyar polgári demokrácia születésnapjának nevezte július 4-ét, Kossuth Hírlapjának sorait idézte a jeles napról: „Országot kormányozni ily körülmények között nem gyermekjáték. Zavarni könnyű, csomót oldani nehéz. Teremteni pedig és nem csalatkozni csak Isten képes. Mi nem kérkedünk istenség tulajdonával, de sok csomót oldánk, minek nehéz művére nemes önérzettel tekintünk vissza.”
Nem jutott könnyű időszak az első Orbán-kormánynak sem. Létrejötte után szinte azonnal kitört az orosz gazdasági válság, egy évvel később pedig kezdetét vette a NATO-légiháború Kis-Jugoszlávia ellen. De a később kibontakozó koalíciós válság sem könnyítette meg a kormány működését, ahogy az sem, hogy a hazai belpolitikai élet hihetetlenül megosztottá vált. Mégis, napjainkra az ellenzéki pártok már-már nosztalgiával emlékezhetnek vissza az első polgári kormány éveire, és nem csak azért, mert mostanra ők maguk darabjaikra szakadtak, törpévé zsugorodtak vagy egész egyszerűen eltűntek. Hogy emlékszik az első Orbán-kormány időszakára Gógl Árpád, Hámori József és Chikán Attila? Szerintük miben változott azóta Orbán Viktor? Ezekre a kérdésekre is választ kap a Magyar Hang 8. számában, amely elektronikus formában kapható még a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a lapban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
