A rendkívül magas élelmiszerár-emelkedés miatt az önkormányzatok csak tetemes veszteséggel tudják üzemeltetni a közétkeztetést, ahol pedig magánvállalkozáshoz szervezték ki ezt a feladatot, ott a közétkeztetési cégnek kell árat emelni, ha el akarja kerülni a gazdasági ellehetetlenülést. A számlát nyilván ebben az esetben is a megrendelők, többnyire önkormányzatok állják. A közétkeztetésben a legnagyobb fogyasztó az iskola. A szülők még nem szembesültek a menzaárak emelkedésével, de a helyzet már nem sokáig tartható – így látják a közétkeztetési cégek és az önkormányzatok szervezetei is.
Már tavaly év végén több önkormányzat és az önkormányzatok szervezetei is jelezték, hogy kiegészítő állami támogatásra lenne szüksége az önkormányzatoknak – többek között azért is, hogy a növekvő élelmiszerárak mellett is biztosítani tudják a közétkeztetést. A helyzetet tovább súlyosbította az ukrajnai háború: a korábban becsült 17 százalékos áremelkedés helyett ma már 30 százalékost várnak az önkormányzatok és az ágazati szereplők a közétkeztetésben. A területen működő magáncégek a gazdasági ellehetetlenülés veszélyéről beszélnek, az önkormányzatok pedig arról: tetemes veszteséggel tudják változatlan áron kínálni a közétkeztetést, de ez a helyzet már nem sokáig tartható.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) novemberben 17 százalék körüli áremelkedést prognosztizált a közétkeztetésben az idei évre, de novembertől kezdett elszabadulni az infláció, februárban pedig kitört az ukrajnai háború. – Ha most ugyanazt az előrejelzést kérnék tőlünk a 2022-23-as tanévre, azt kellene mondanom, hogy 30 százalék feletti áremelkedésre számítunk, de biztos, hogy 30 százalék alá nem fog menni – mondta el a Magyar Hangnak Sáfár Ferenc, a VIMOSZ közétkeztetési szekciójának vezetője. A hozzá érkező visszajelzések szerint januártól általában 10-13 százalékkal emelték meg áraikat a közétkeztetéssel foglalkozó magáncégek.
A közétkeztetést igénybe vevő óvodások és iskolások szülei nem érzékelték a januári áremelkedést sem. Az étkezésért nem a teljes árat fizetik ki: a számla nagyobb részét, kétharmadát az állam és az önkormányzat állja, a fogyasztók az árnak eleve csak nagyjából egyharmadát fizetik ki, ezt a térítési díjat azonban két évvel ezelőtt befagyasztotta a kormány 2022. június 30-ig. Azóta az infláció mértékével sem emelhették meg a fogyasztók által fizetett térítési díjat az önkormányzatok.
Ez Gémesi György, Gödöllő polgármestere elmondása szerint 30-40 százalékos elmaradást okozott, a hiányzó összeget pedig az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodni. A Magyar Hang megkeresésére a polgármester elmondta: nem kerülhető el, hogy az önkormányzatok megemeljék a szülők által a közétkeztetésért fizetett térítési díjat. – Ha a kormány nem oldja fel a térítési díj emelésének tilalmát, az önkormányzati cégek képtelenek lesznek szolgáltatást nyújtani ősztől, a magánvállalkozások pedig nem fogják vállalni a közétkeztetést ilyen feltételek mellett – mondta a kilátásokról a polgármester, aki azt tartaná megoldásnak, hogy a költségvetés biztosítson plusz forrásokat, növelje a saját hozzájárulását a közétkeztetéshez. Elmondása szerint az önkormányzatnak is ugyanezt kell tennie, hiszen a bérek és az energiaárak is jelentősen nőttek az elmúlt két évben. Emellett szerinte elkerülhetetlen lesz a díjak megemelése is. Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőjeként nemrég nyílt levélben jelezte Orbán Viktor miniszterelnöknek is, hogy plusz forrásokra van szüksége az önkormányzatoknak.
Az étlap is változhat
A közétkeztetési cégek is érzékelik, hogy az áremelkedés a közétkeztetést finanszírozó önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozhatja. – Amíg 5-10 százalék volt az áremelkedés okozta plusz költség, az önkormányzatok meg tudták oldani, hogy ezt átvállalják, de most már olyan mértékű az áremelkedés, hogy el kellene kezdeniük ezt átterhelni a szülőkre – mondta Sáfár. Magyarországon a közétkeztetést 60-70 százalékban önkormányzati, állami konyhák látják el, a többi esetben pedig a piacon működő cégekhez szervezik ki ezt a feladatot.
Ha a közétkeztetési cégek az infláció mértékén túl árat akarnak emelni, a közbeszerzési törvény szerinti ártárgyalásba kell kezdeniük a megrendelővel, ami Sáfár Ferenc elmondása szerint jó esetben két, rosszabb esetben három hónapig tart, így sokkal nehezebben tudnak árat emelni, mint egy kereskedő, aki az áremelkedésre reagálva akár máról holnapra lecserélheti az árcédulákat. Felhívta a figyelmet: a közétkeztetést az is nagyban drágítja, hogy rengeteg élőmunkát igényel, ezért a bérköltségek magasak, és mivel nem tartoznak az úgynevezett egyetemes szolgáltatói körbe, így nem vonatkozik rájuk a rezsicsökkentés. Piaci áron, az energiakereskedőktől kell beszerezniük az energiát – ez egyébként az önkormányzatokra ugyanúgy igaz.
Bár Sáfár Ferenc elmondása szerint még nem került sor arra, hogy az étlapon spóroljanak, utolsó lehetőségként ez is szóba jöhet. – Biztosan állíthatom az összes piaci szereplő nevében, hogy ez csak az utolsó lépés lehet, de ha rá leszünk kényszerülve, meg kell lépnünk az étlapváltozást. Ha tartósan mínuszban vagyunk, az gazdasági ellehetlenüléshez vezet – mondta.
Schmidt Jenő: Tetemes veszteség halmozódik fel
Az önkormányzatok valóban szembesülnek azzal a problémával, hogy az áremelkedés miatt tetemes veszteség halmozódik fel a közétkeztetés működtetése során – erősítette meg a Magyar Hangnak Schmidt Jenő (Fidesz), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere is. – Az áremelkedés ma már olyan szintű, hogy mindenképpen veszteséget okoz az önkormányzatnak, amit nem lehet kompenzálni. A fogyasztókra ezt nem háríthatjuk át, mert mi két évre rögzített áron dolgozunk – mondta el a polgármester. Hozzátette: a menü átalakításával próbálták kompenzálni a veszteséget, például úgy, hogy egy darabig kevesebb húst és több főzeléket készítenek, de ezzel nem képesek kiegyenlíteni az áremelkedést. Kivételek szerinte azok az önkormányzatok lehetnek, ahol nagy mennyiségben főznek külsős vendégeknek is, akik teljes árat fizetnek az étkezésért.
Schmidt Jenő szerint nem kerülhető el, hogy a központi költségvetésből plusz forrást juttassanak azoknak az önkormányzatoknak, akik ezt a veszteséget nem tudják finanszírozni. – Nyár végéig szerintem csend lesz ebben a kérdésben, hiszen a közétkeztetésben az iskola a legnagyobb fogyasztó. Július 30-án zárnak a főkönyvek, ekkor lehet majd fél évre visszamenőleg pontosan látni, hogy mekkora veszteségek keletkeztek, és szeptemberre mindenképpen szükség lesz valamilyen megoldásra – vázolta fel a kilátásokat Schmidt Jenő. – A legtöbb közétkeztetési feladata a nagyobb önkormányzatoknak van, de náluk van a legtöbb adóbevétel is. Kérdés, hogy az egyes önkormányzatoknál megvan-e saját adóbevetelből az a forrás, amit át lehet csoportosítani erre a célra. Ahol nincs, ott mindenképpen szükség lesz kiegészítésre, ezért a Belügyminisztérumhoz kell fordulni plusz források érdekében – vélekedett.
