A helyi egyházi középiskola angoltanára lett az ellenzék polgármesterjelöltje Baján. Az ellene folyó lejárató kampány miatt az országos hírekbe is bekerült Nyirati Klára szerint szembe kell nézni a Fidesz által gerjesztett félelemmel, különben nincs esély a változásra.
– Fél?
– Sokszor kaptam már olyan jelzést, amivel azt szeretnék nekem üzenni, hogy féljek. Egy helyi, Bajai Nemzeti Oldal nevű blog névtelen bértollnoka gyakran támad, méltatlan cikkekkel akar ellehetetleníteni. Azóta próbálnak bennem félelmet kelteni, amióta kiderült, részt vettem a január eleji kormányellenes tüntetésen. Számot vetettem a következményekkel, de úgy vélem, amíg tisztességesen végzem a munkám, azokat az erkölcsi elveket követem, amelyeket gyerekkorom óta vallok, és amíg a politikai nézeteimnek nem adok hangot a munkahelyemen, addig nem lehetnek egzisztenciális problémáim. Megváltozott ugyanakkor az emberek hozzám való viszonya. Rengeteg támogatóm van, azonban olyanok is akadnak, akiknek kínossá vált a velem való kapcsolat. Látszik, hogy a megfélemlítés és a megtévesztés uralja a közhangulatot. Az utóbbi azon a kormánypropagandán alapul, amely lépten-nyomon azt hirdeti, az ellenzék pártolja az illegális migrációt. Ez természetesen hazugság.
– A 90-es évek elején Fidesz-tag volt, de a székházbotrány idején a bajai szervezettel együtt kilépett a pártból. Miért kezdett megint politizálni?
– A rendszerváltás után, 26 évesen úgy éreztem, tenni kell valamit az országért, de hamar csalódnom kellett a Fideszben. Elfordultam a politikától, tanári pályámon kiteljesedtem, 24 évig tartózkodtam a közéleti szerepvállalástól. Azonban a közoktatás rohamosan romló helyzetét megélve ráébredtem, nem lehetek kívülálló, ha elveimhez hű kívánok maradni. Pár éve a kockás inges tüntetések idején úgy tűnt, a pedagógustársadalomnak lehet ráhatása szakpolitikai kérdésekre, ám gyorsan elmúlt a kezdeti optimizmus. Nem lehet. A tavalyi választás óta lejtmenetben halad az ország, a közhangulat siralmas, a kilátástalanság meghatározza mindannyiunk életét, munkáját. Amikor a Momentumban megláttam azt az erőt és lelkesedést, amit annak idején a Fideszben, elhatároztam, hogy megpróbálok segíteni nekik. Közös munkánk során olyan elhivatottságot és főleg olyan tisztaságot tapasztaltam, amely meggyőzött e fiatal politikusok hitelességéről, így elvállaltam a Momentum helyi elnöki tisztségét.
– Hirtelen jött népszerűségük birtokában a momentumosok két évvel ezelőtt besétáltak az Origo szerkesztőségébe, mert az újság rosszakat írt róluk, ekkor sokan csalódtak a pártban. Önt ez nem zavarta?
– Az igazságérzetük akkor erre a lépésre késztette őket. A Fideszt 30 évvel ezelőtt éppen ez a bátorság és szókimondás tette népszerűvé a választók körében. A Momentum mégsem hasonlítható a 90-es évek Fideszéhez. Más történelmi időket élünk. A legtöbben a párt vezetői közül éltek és dolgoztak külföldön, érvényesülniük kellett a munka világában, világlátottak, és nem jelent problémát számukra idegen nyelven kommunikálni. Visszajöttek, mert ide köti őket a hazaszeretet, a tenni akarás és az országért, a jövőjéért érzett felelősségtudat. A rendszerváltás Fidesze is szókimondó volt, de az alapítók jó része egy percet sem dolgozott, mielőtt politikusi pályára lépett.
– Abban, hogy a közélet itt tartson, olyanok is aktív szerepet játszottak, akivel Ön most közösséget vállalt. Ez nem visszás kicsit?
– Szerintem lényegi a különbség. Míg az MSZP–SZDSZ kormány idején is sok olyan törvénytelenség és korrupciós ügy történt, amit a szemükre lehetett és kellett is vetni, ezek az ügyek közel sem voltak akkora mértékűek, mint melyek most a Fideszhez köthetők. Ami pedig a legfájóbb, az a mindent átható félelem. A közhangulatot össze sem lehet hasonlítani. A gyűlöletkeltés a Fidesz eszköze, a társadalom jelenlegi megosztottsága egyértelműen a Fidesz felelőssége. Azokban az években lehetett szabadon véleményt nyilvánítani, politizálni. Ön sem kérdezte volna meg egy ellenzéki jelölttől, hogy fél-e. Az emberek egyébként meghasonlottak ebben a kérdésben. Összefogást szorgalmaznak, ám amikor az létrejön, akkor gyanakodni kezdenek, ha pedig elmarad, számon kérik. Ez természetes. Számos településről keresnek minket, hogy mi vagyunk a követendő példa. Nehéz egységes receptet kitalálni, ami sikerre vezetheti az ellenzéket a különböző városokban.
– Végeztek esélylatolgatást?
– A legutóbbi önkormányzati választás óta rengeteget változott a világunk, így nehéz lenne megmondani, milyen esélyeim vannak. Megpróbálok mindent megtenni, amit lehet, de nem szeretném, hogy a nagypolitika lenyomata legyen a város. A Sikeres Bajáért Egyesület számomra azt jelenti, hogy párthovatartozástól függetlenül egy a célunk: a városunkért dolgozni, Baját a fiatalok számára is élhető, jó lehetőségeket nyújtó, vonzó várossá tenni. Ha bizalmat szavaz nekem a város, baráti jobbot szeretnék nyújtani mindenkinek, akik ezt a közös célt támogatja. Például azoknak is, akik a jelenlegi önkormányzat alkalmazásában állnak. A szakértelem és a becsület a két kulcsszó.
Az is reményre adhat okot, hogy a Fidesznek sem itt, sem országosan nincs semmilyen mondanivalója, programjuk kimerül a Soros-migráns hívószavakban. Az önkormányzat elefántcsonttoronyban ül, nem folytatnak érdemi kommunikációt a helyi vállalkozókkal, a szakemberekkel. A polgármester nem ereszkedik le az emberek közé, semmibe veszi a civil szervezeteket, elérhetetlen az átlagpolgár számára, pártja megtagadja a sajtószabadságot. Baján nem tüntetnek az emberek, csak tűrnek. Az apátia és a félelem mindent legyőzött. Ezen mindenképpen változtatnunk kell. Hivatalos programunkkal még nem jelentkeztünk, de rengeteg munkánk van már benne. Három sarkalatos pontunk azonban adott: a fiatalok itt tartása, a turizmus fejlesztése és a munkahelyteremtés.
Teljes összefogás Esztergomban: helyi lap alapítója lesz a közös jelölt | Magyar Hang– Nem tart tőle, hogy győzelem esetén a hatalom elnyomja majd Baját az ellenzéki városvezetés miatt?
– Sokak szerint száz településen aratott ellenzéki győzelem elég lenne ahhoz, hogy valódi változást tudjunk elérni, és a Fidesz kezében ne legyen totális hatalom. Az embereknek ehhez fel kell ébredniük, és el kell menniük szavazni. Hiszek a változásban, szerintem most sokan kényszer hatására, félelemből cselekszenek. Több egykor vezető beosztású fideszes politikus is támogat bennünket. Az egyesület elnökségével egy közös, ellenzéki értéknyilatkozatot fogalmaztunk meg, amelyet mindannyian aláírtunk, ezzel is jelezve, hogy itt nem a szokásos politikai lózungról van szó. Arra építettünk, ami közös bennünk, és nem arra, ami elválaszt. Azokat várjuk a közösségünkbe, akik az emberek érdekeit kívánják szolgálni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/19. számban? Itt megnézheti!
