Az Index megszerezte a nagy vihart kavart kutatást, de a készítők szerint az választási előrejelzésre nem alkalmas

Az Index megszerezte a nagy vihart kavart kutatást, de a készítők szerint az választási előrejelzésre nem alkalmas

A színpad Márki-Zay Péter eredményváróján, 2021. október 17-én. Forrás: Magyar Hang.

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Index megszerezte és hétfő délután részleteket közölt a múlt héten a 444-en először említett, komoly felzúdulást keltett ellenzéki belső felmérésből. A kutatás készítője közleményben reagált, jelezve, nem pártpreferencia-kutatást végeztek, arra nem használható a mérésük.

Ismert, a 444 múlt héten arról írt, hogy minden korábbi és későbbi kutatástól eltérően extra magas, 14 százalékos Fidesz-előnyt mutatott a felmérés. Azóta kijött a Publicus, a Republikon Intézet és az Idea Intézet közvéleménykutatása is, mindhárom a korábbi trendeknek megfelelően enyhe ellenzéki előnyt, vagy döntetlen-közeli helyzetet mért.

Az index hétfőn azt írta, hogy a személyesen Márki-Zay Péter részére készített kutatás módszertana különbözik a mások által végzettektől, ami szerepet játszhat az eredményekben is. A portál szerint az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült. Az adatfelvételt az Iránytű végezte a magyar társadalom teljes lakosságát reprezentáló, kétezer fős minta telefonos megkérdezésével december 6. és 11. között, a mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg.

Az ellenzéki felmérés egyik készítője, a 21 Kutatóközpont a cikk megjelenése után közleményt adott ki: „Az Index által közzétett prezentációra ráírtuk, hogy »választási előrejelzésnek nem használhatóak az adatok«. Nem pártpreferencia-kutatást végeztünk, nem ez volt a felmérés célja. Pártpreferencia-megoszlás tekintetében mi is azokat a felméréseket tartjuk mérvadónak, amelyek azzal a céllal készültek. A prezentációból önkényesen kiragadott adatok nem számítanak kész kutatási eredménynek, azokat a továbbiakban nem kívánjuk kommentálni.”

Az Index cikke szerint a kutatás amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal, úgynevezett regressziós modellel készült. Ebebn többek között vizsgálták nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal.

Márki-Zay Péter valós ismertségét 55 százalékra mérték, Orbán Viktorral összehasonlítva „hitelesebb, tisztakezűbb politikusnak” tartják, aki kevésbé csak a kiváltságosokat képviseli, de a választók a miniszterelnökről úgy gondolják, hogy sokat dolgozik, kompetens, és hogy „anyagilag jól járnak vele”.

A teljes népesség 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 évben romlott az anyagi helyzete, a megkérdezettek majdnem 50 százalékát érzékenyen érinti az infláció és a kórházi várólisták, és az érintettek 40 százaléka ennek felelőseként a kormányt jelölte meg. Az adatokat értékelő elemzés az ellentmondást a kormány választások előtti osztogatásának, valamint az ellenzék elleni sikeres lejáratókampánynak tudja be.

Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18–29 évesek) szeretnének, és a 65 év felettiek legkevésbé. A fiatalok 65 százaléka nyilatkozott a kormányváltás mellett, 34 százalék ellenében, ugyanez a legidősebb korosztály esetében csupán 34 százalék kormányváltó a 63 százaléknyi kormány maradását akaróval szemben. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), legkevésbé a falvakban (34 százalék). Az is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 31 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már 55 százaléka szeretne kormányváltást a kutatás szerint – írta az Index.

A bizonytalanok között az ellenzék tartaléka nagyobb, mint a kormánypártoké, ötven százalékuk ugyanis kormányváltást akar, és csak harminc százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem.

A mérés külön csoportot szentelt a kormányváltást akaró bizonytalanoknak, valamint a „peremkormánypártinak” és „peremellenzékinek” nevezett szavazóknak is. A kormányváltást akaró bizonytalanok zömmel fiatalok, sok közöttük a szakmunkásképző-végzettségű, anyagi helyzetük az átlagnál lényegesen rosszabb, ennek ellenére sokkal többen számítanak a kormány győzelmére (56 százalék), mint az ellenzékére (18 százalék). A kormánypárti peremszavazók legtöbben a 40–49 éves korosztályban vannak, jellemzően alacsonyan képzettek, kiugró a jelenlétük a falvakban, anyagi helyzetük jelentősen nem különbözik az átlagtól. Az ellenzéki peremszavazók az átlagnál jóval fiatalabbak, szintén sok közöttük a szakmunkásképzőn végzett, aránylag felülreprezentáltak a falvakban, anyagi helyzetük valamelyest rosszabb az átlagnál. Az ellenzék győzelmi esélyeit illetően szintén pesszimisták. Több mint kétharmaduk szerint a kormány politikája anyagilag kedvez nekik, 36 százalékuk helyzetének néminemű javulására számít a választások előtti osztogatások révén.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben