A Magyar Tudományos Akadémia szerdai rendkívüli közgyűlése megszavazta, hogy az Akadémia adja el a kormány által kínált 80 milliárd forintért az értékbecslés szerint 130 milliárdot érő kutatóhálózati ingatlanjait az államnak. A 444.hu információi szerint a közgyűlésben rendkívül nagy vita volt, melynek a végén 53-41 százalékos arányban szavazták meg, hogy az ingatlanvagyonért tett ajánlatot az Akadémia elfogadja (a többiek tartózkodtak).
Az MTA rendkívüli közgyűlését azért kellett sürgősséggel összehívni, mert – ahogy arról már írtunk – csütörtökön az Országgyűlésben a kormánytöbbség el akarja fogadni az úgynevezett HUN-REN törvényt. A törvény érinti az akadémiai ingatlanvagyont is. Most pedig, hogy a közgyűlés az elvárt módon szavazott, elhárult a legfontosabb akadály a kutatóintézeteket a köz ellenőrzése alól kivevő, de több pénzt ígérő törvényváltoztatás elől. Az összesen 49 kutatóintézeti ingatlant a kormány a magánosított HUN-REN kutatóhálózatnak adja majd át, és ezért összesen 80 milliárd forintot fizet – írja a 444.hu szerzője, Kolozsi Ádám.
Emlékeztetőül: a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszere alapvetően alakul át. Az új struktúrában a kutatóhálózat önálló jogállású, nem állami intézmény lesz, melyet egy irányító testület fog vezetni. Ennek tagjait a miniszterelnök nevezi ki, majd a testület a későbbiekben maga dönt az újabb tagjairól. Az akadémiai dolgozók és a tudományos dolgozók tiltakoznak a javaslat ellen, szerintük az a kutatóhálózat „kekvásítását” jelenti, s ugyanolyan sorra jutnak, mint az alapítványi egyetemek, emiatt elvágják majd őket a tudományos európai elittől.
Freund Tamás MTA-elnök a közgyűlés utáni rövid sajtótájékoztatón a 444.hu beszámolója szerint történelmi döntésről beszélt, elismerve, hogy a négy óra hosszúságú közgyűlésen nagy vita volt.
– Ez egy nagyon szűk többség, jelzi, hogy nagy várakozások vannak, hogy a kormány helyreállítsa a bizalmat – jelentette ki.
Freund elárulta, hogy nagy bizalmatlanság volt az elmúlt évek tudománypolitikai döntései után, de ő most biztos benne, hogy "ha a kormány betartja az ígéreteit, megnyugodhatnak a kedélyek, és jó irányba indulhat el a HUN-REN kutatóhálózat", ezért személyesen igennel szavazott.
Freund szerint a kormány elfogadta az Akadémia több módosító javaslatát is. Még szerda este is, amikor Orbán Viktor úgy döntött, hogy az MTA elnöke plusz jogokat kap a kutatóhálózat feletti új irányító testület tagjainak kiválasztásában: Hankó Balázs miniszterrel együtt neki is véleményezési joga lesz az IT tagjairól. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a tervezetet nyílt levélben bírálta: „Kérjük a Közgyűlést, hogy utasítsa el a kormány vételi ajánlatát. Ne fogadják el az ajánlatot, mert ez ellentmondana az MTA kétszáz éves hagyományának és az alapítók szándékainak, és mert nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni.”
Amikor az MTA-tól még Palkovics minisztersége alatt elvették a kutatóhálózatot – emlékeztet a 444.hu –, az Akadémia Lovász László-féle vezetése is élénken tiltakozott, az akadémiai közgyűlés pedig nem szavazta meg a javaslatot. A kormány ennek ellenére keresztülvitte az akaratát. Amikor Lovász mandátumának lejárta után 2020-ban Freund Tamást választották akadémiai elnökké, ő is azt ígérte, hogy lépésekben vissza fogja szerezni a kutatóintézeteket. Ebből azonban nem lett semmi, és most már ő is lemondott erről. Mint az MTA szerdai közgyűlése elé terjesztett javaslat fogalmaz, ez „a visszahelyezést lehetővé tevő kormányzati szándék hiánya miatt nem bizonyult reális alternatívának”.
Féláron vinné az Akadémia vagyonát a kormány
Vegye, vigye. Sokak szerint hamarosan eljő a tudomány sötét korszaka.
A kormány először egy nagyon alacsony, 20 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az MTA felé, annak ellenére, hogy az MTA által 2022-ben készíttetett értékbecslés szerint az érintett ingatlanok teljes értéke 130,9 milliárd forint. Ezt az elmúlt hetek tárgyalásain jelentősen sikerült feljebb vinni: a kormány végül egy 80 milliárd forintos ajánlatot tett az ingatlanportfólióért, de erősen kötött kondíciókkal. Eszerint az MTA a vételárból 69 milliárd forinthoz ténylegesen csak 2027-ben juthat hozzá, addig azt állampapírban kell tartania, vagyis az csak két év múlva válik számára likvid tőkévé, a jövő évi és a 2026-os költségvetést pedig érdemben nem terheli.
