Az Orbán családnak dolgozó ügyvéd számláját is az adófizetők állják

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Úgy tűnik, az Európai Unió szeme is kinyílt, immár sorozatban derülnek ki azokról a visszaélésekről, melyeket az OLAF tárt fel Magyarországon, hogy azok valóban megtörténtek. Legutóbb például kiderült, hogy az Elios-ügy után az Orbán család jogi ügyeit intéző ügyvédi irodának sem kéri a magyar kormány az uniós támogatást, és mindkét esetben a magyar adófizetők állják a cechet.

Ráadásul, mint a 24.hu megírta, a kormány az Európai Bizottsággal ez ügyben folytatott tárgyalásokon negyedrészben el is ismerte, hogy a támogatások megvonásának bizony van alapja Elios-ügyben.
A tárgyalásokon a 24.hu információja szerint eredetileg 25 százalékos büntetést vállalt volna be a magyar fél, de ezt az ajánlatot nem fogadta el az Európai Bizottság. Ez főleg annak fényében ér fel egy beismerő vallomással, hogy idehaza a Polt Péter vezette főügyészség semmiféle bűncselekményt nem állapított meg, így nyomozást sem rendelt el.

Az már a magyar adófizetők balszerencséje, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó mutyikba bocsátkozni, és ragaszkodik a teljes összeg, a 43,7 millió eurós (jelenlegi árfolyamon durván 13,9 milliárd forintos) támogatás megvonásához. Egyébként ugyanezt javasolta a vizsgálatok lezárását követően az OLAF, az unió csalás elleni hivatala is, amely annak idején megnevezte a gyanúja szerinti csalás szervezőit, cégeket és személyeket, a központi figurák között Tiborcz Istvánt és üzlettársát, Hamar Endrét is említve. A főügyész válaszát fentebb már megírtuk.

Természetesen a magyar kormány abban sem járt az élen, hogy mindezt önmaga hozza nyilvánosságra, mindez előbb abból derült ki, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője írta meg a saját blogjában, hogy a kormány nem küld számlákat az Elios-üggyel kapcsolatosan. Ezt követően gyors fejszámolás után kiderült, minden magyar állampolgár pontosan 1400 forinttal járul hozzá a 13,5 milliárd forintos számlához. Nem véletlenül nyilatkozta Ingeborg Grassle, az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke az Index kérdésére, hogy a kormány döntése az EU problémáját megoldja, de a magyar adófizetőkét nem.

Mindenesetre

a kormány hozzáállását jól mutatja, hogy amikor a 24.hu arról

érdeklődött az

Innovációs és Technológiai Minisztériumnál,

vajon vizsgálódtak-e, és ha igen, akkor milyen eredménnyel

Elios-ügyben, akkor a Palkovics László vezette tárca annyit

válaszolt, a

közvilágítás-fejlesztési projektet eddig is a kampányeszközként

használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai

eléréséhez, most sincs ez másként.

Ehhez

mindössze annyit sikerült hozzátenniük, a

projektek megvalósultak, és a rendőrség is megállapította, hogy

nem történt bűncselekmény.

Különben is a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) uniós fejlesztési keretének 100 százalékát ki tudta használni Magyarország, így az Elios-számlák visszavonásával nem vesztett hazánk semmilyen uniós forrást. Hogy ezek után vajon a végtelenségig tagadó magyar kormány mégis elismerte, hogy megközelítőleg 3,5 milliárd forintnyi támogatás jogos lenne visszavonva? Erre nem volt a minisztériumnak válasza, míg a Miniszterelnökség sem reagált arra a felvetésre, vajon ezek után nem kellene-e visszafizettetni az Elios-szal a teljes, mintegy 13,5 milliárd forintos végösszeget.

Azóta

kiderült, hogy egyrészt nem ez volt az első ilyen kormányzati

számlavisszavonás – az útépítéseknél kötelezően előírt

aszfaltkeverőüzem létesítése miatt például 130 milliádról 48

milliárdra sikerült levinni a büntetés tételét, ám ezt is az

adófizetők állják –, és a Palkovics vezette tárca a

Népszavának elismerte, más tételeket sem fog elszámolni a

kormány.

Az egyik a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 5 milliárd forintos megbízása, amely az Európai Bizottság szerint felesleges és durván túlárazott volt. A másik a Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintos megbízása, amely elméletileg arra szolgált, hogy az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítse. Utóbbinál a rengeteg szabálytalanság miatt minden tizedik euró visszafizetését javasolta az Európai Bizottság. Ebben az esetben például Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. és a Bajkai István nevével fémjelzett, Orbán Viktor jogi ügyeiben is eljáró SBGK Ügyvédi Iroda is érdekelt. Itt egyébként a nagy hibaszázalék miatt a teljes támogatási keretet már fel sem használhatta a tanácsadói konzorcium.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg