A magyarok nem hisznek az orbáni külpolitika mindenhatóságában. Még a Fidesz szavazóinak 48 százaléka szerint is csupán közepes Magyarország befolyása a nemzetközi színtéren – írja a Népszava, amelynek megbízásából a Publicus intézet készített reprezentatív kutatást.
„A magyar diplomácia nem volt 100 éve olyan erős, mint most, és nem volt akkora befolyásunk a világban, különösen méretarányosan – mert akkorák vagyunk, amekkorák – mint amekkora most van” – így értékelte Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség november 7-én tartott budapesti csúcstalálkozóját és az egy nappal később, szintén a fővárosban lezajlott EU-csúcsot. Bár az emberek 91 százaléka hallott arról, hogy az európai államfők Budapesten találkoztak, a kormányfő kijelentésével az emberek csupán egyharmada ért inkább egyet, szemben a válaszadók 63 százalékával, akik nem értenek egyet Orbán Viktor szavaival – írja a Népszava.
Orbán: A csatákat majd Brüsszelben vívjuk meg – Budapesti deklaráció készül
Orbán azt magyarázta Zelenszkijnek, hogy az idő nem nekik dolgozik.
A magyar külpolitika évszázados csúcsteljesítményében leginkább a Fidesz szavazói hisznek (79 százalék), a Tisza Párt (5 százalék), a többi ellenzéki párt (10 százalék) és a bizonytalanok (26 százalék) körében még kisebb az egyetértés ezzel a mondattal. Arról a tényről, hogy 2024. július 1-től december 31-ig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, kevesebben hallottak, mint a november eleji csúcstalálkozóról – a megkérdezettek 86 százaléka. A soros elnökségről a régi ellenzéki pártok szavazói nagyobb arányban értesültek (93 százalék), mint a Fidesz szavazói (89 százalék), a Tisza hívei (87 százalék), vagy a bizonytalanok (77 százalék).
Arra a kérdésre, hogy vajon mekkora Orbán Viktor és a magyar külpolitika befolyása a világpolitikai folyamatok alakítására, 31 százalék úgy felelt, hogy kicsi, hat százalék szerint pedig inkább kicsi. További 27 százalék érzi úgy, hogy semmilyen befolyása nincs. Összesen 7 százalék gondolja, hogy a magyar kormány nagy, 3 százalék szerint inkább nagy, 23 százalék szerint pedig közepes a hatása a folyamatokra. Ebben a kérdésben még a Fidesz szavazói is szkeptikusak: 48 százalékuk szerint is csak közepes a befolyása Magyarországnak a nemzetközi színtéren. 19 százalék szerint nagy-, 7 százalék szerint pedig inkább nagy. De még közöttük is van 3 százalék, akik szerint egyáltalán semmi. A Tisza és a többi ellenzéki párt szavazóinak több mint 80 százaléka a „kicsi”, vagy a „nincs befolyása” válaszlehetőséget jelölte meg.
Orbán Viktor még a 2010-ben, a hatalomba való visszajutása után közvetlenül kezdett beszélni a „keleti nyitás” szükségességéről, mert szerinte India, Kína és más feltörekvő térségek folyamatosan visszaszerzik azokat a pozíciókat, amelyeket az ipari forradalom során a nyugattal szemben elvesztettek. Orbánék szerint ahhoz, hogy Magyarország nyertese lehessen ennek a globális átalakulásnak, érdemes, sőt szükséges ezekkel a feltörekvő országokkal jó gazdasági kapcsolatokat kialakítani. A Publicus kutatása szerint az emberek 55 százaléka nem ért egyet a keleti nyitás politikájával, szemben a 38 százaléknyi támogatóval. Ez utóbbi értéket – hangsúlyozza az F. Szabó Kata által jegyzett cikk – a Fidesz hívei húzzák fel, akiknek 78 százaléka ért egyet a Szijjártó Péter által vezetett kelet (és dél) felé udvarlással. Ez a tiszások körében csupán 14, a többi ellenzéki párt szavazói között 17, a bizonytalanoknál 29 százalék. A válaszadók 49 százalékos többsége szerint az ország érdekét az szolgálja inkább, ha a nyugati demokráciákkal és a feltörekvő keleti/déli országokkal egyaránt jó viszonyt ápolunk. Csupán 3 százalék teszi a voksát a keleti országokhoz való húzás mellé, 38 százalék pedig inkább nyugat felé nyitna tovább. A kormánypárt szavazói között vannak a legtöbben, akik mindkét égtáj országaival szeretnének jó viszont ápolni (84 százalék), a Tisza szavazói és a többi ellenzéki párt híveinek 66-69 százaléka inkább nyugat felé húzna.
