Az orvosi kamara úgy tudja, már októberben a kormány elé kerülhet az egészségügyi rendszer jelentős átalakításának terve, ezért várják, hogy még előtte legyen szakmai egyeztetés, ahogy arra ígéretet kaptak – mondta a Szabad Európának Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára. Mint felidézte, Takács Péter egészségügyi államtitkár azt ígérte a kamarának, hogy megismerhetik az átalakítás terveit, szakmai vita lesz róla. A terveket augusztusra ígérték, ám eddig nem érkeztek meg.
Svéd Tamás úgy fogalmazott, hogy szomorú lenne, ha megint csak néhány nappal az elfogadása előtt ismerhetnék meg a terveket, vagy egyáltalán nem, és ismét kész helyzet elé állítanák a szakmát. Azt is remélik, hogy jelentős átalakítás kezdődik az egészségügyben, mert most már a kormány is belátja, hogy a be nem avatkozásnak nagyobb a politikai kockázata, mint a beavatkozásnak, mert ha minden így marad, a szétcsúszás folytatódik, és azt már mindenki nagyon erőteljesen érzi majd a bőrén.
Annak ellenére hogy az egészségügy egy darázsfészek, most már muszáj hozzányúlni, különben a közellátás romlása folytatódik, és a folyamat csak gyorsulni fog – fogalmazott a MOK titkára, aki szerint az egészségügyi közellátás lefelé tart, és az összeomlása komoly károkat okozna mindenkinek. Svéd Tamás szerint az egészségügy összeomlása nem egy konkrét időpont, egy egyik pillanatról a másikra bekövetkező esemény, hanem a szolgáltatások színvonalának drasztikus csökkenése, nehézkesebb elérhetősége. – Amikor a betegek késve jutnak ellátáshoz, emiatt állapotuk jelentősen romlik, adott esetben pedig emberek halnak meg az ellátás késlekedése miatt olyan betegségekben, amelyek egyébként gyógyíthatók egy hatékonyan működő egészségügyi rendszerben – mondta, megjegyezve: ez bizonyos szempontból ebben a pillanatban is így van, hiszen emberek halnak meg, akiket egyébként megmenthettek volna. – A megelőzhető halálok miatti halálozási statisztikákban Magyarország sajnos kifejezetten rosszul teljesít – tette hozzá.
Svéd Tamás is úgy látja, hogy határozottan gyakrabban állnak le kórházi osztályok és szakrendelések, mint a korábbi években, hatékonyságában és minőségében is romlik az ellátás, amelynek fő oka mostanra a szakemberhiány, azon belül a szakdolgozók további elvándorlása. Ez szerinte részben köszönhető a Covidnak, de már előtte is volt orvos- és ápolóhiány, amire a járványt követő intézkedések ráerősítettek. Ilyen volt a szolgálati jogviszony bevezetése, valamint az, hogy a szakdolgozók béremelése kis lépésekben zajlik, jelentősen elmaradva attól a szinttől, amely kifejezné megbecsülésüket, és motivációt adna számukra. Az ő távozásuk az állami rendszerből számos helyen ellehetetleníti az ellátást. Emellett valamivel kisebb számban és más okokból, de orvosok is egyre több helyről hiányoznak.
Szerinte nagyrészt emiatt zárnak be hosszabb vagy rövidebb időre kórházi osztályok, műtők. Ilyen esetekben határozottan sérülnek a betegjogok és az ellátási kötelezettség, azzal együtt is, hogy ilyenkor a központi irányítás kijelöl egy helyettesítő ellátóhelyet, de ez is azzal jár, hogy többet kell utazni, nehezebb időponthoz jutni, megnőnek a várólisták, mert ugyanakkora kapacitással kell kezelni jelentősen több beteget. Az ellátás és a betegjogok igenis megsínylik ezt – jelentette ki Svéd Tamás. Úgy vélte, rövid távon a legfontosabb egy érdemi szakdolgozói béremelés lenne, amely megállíthatná a további lemorzsolódást, és talán visszacsábíthatna olyanokat, akik a magánellátásba távoztak vagy más területen helyezkedtek el.
De Svéd Tamás szerint ha volt is erre terv, félő, hogy a pénz forrását elviszi a rezsiárak emelkedése. A sok helyen még ma is üzemelő régi, rossz szigetelésű, hatalmas belmagasságú, nem korszerű kórházakban már eddig is komoly kihívás volt télen a tisztességes fűtés, volt, hogy bizonyos kórtermekben fáztak a betegek. „A kórházak költségvetése tovább borul a rezsiárak emelkedése miatt, ezért újabb tőkeinjekciókra lesz szükségük, emiatt csúszik a szakdolgozói béremelés, ezért további ápolókat veszítünk, ezzel pedig lefelé tartó spirálba kerülünk, ahol újabb és újabb osztályok zárnak be ideiglenesen vagy akár hosszabb időre” – mondta.
Reagált a lapnak az Országos Kórházi Főigazgatóság. Az OKFŐ a közleményében elismerte, hogy a betegbiztonság érdekében – mivel az az egészségügyi ellátásban a legfontosabb szempont – „ideiglenes átszervezések válhatnak szükségessé” olyan esetekben, „amennyiben a szakmai minimumfeltételek bármilyen okból átmenetileg nem biztosíthatók”.
