Az osztrák hatóságokat nem értesítették előre arról, hogy a ragadós száj- és körömfájással fertőzött állatállomány tetemeit Magyarországon, Pereszteg közelében elásták – írja a Vol.at alapján az mfor.hu. Az eredeti német nyelvű cikknek ez a címe: „Az osztrák hatóságok nem lettek értesítve: Magyarország titokban elásott 874 halott tehenet a határhoz közel”. Pereszteg körülbelül hat kilométernyire fekszik az osztrák határtól.
Hirdetés
A Magyarországgal határos Burgenland tartomány szerint jelenleg ugyan nem áll fenn közvetlen veszély az osztrák oldali talajvízre nézve, de annak érdekében, hogy továbbra is kizárható legyen a száj- és körömfájás vírusának terjedése szennyezett talajvízen keresztül, a tartományi hivatal vízügyi főosztályának szakértői vizsgálják a helyzetet.
„Továbbra is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy kizárhassuk a talajvízre gyakorolt esetleges hatásokat. Minden lehetőséget ki fogunk használni a folyamatos ellenőrzésre és az együttműködésre a határon átnyúló vízügyi bizottság keretében” – mondta Heinrich Dorner tartományi tanácsos.
A magyar hatóságok tájékoztatása szerint a leölt állatokat egy korábban bányászat céljára használt homokbányában földelték el, ahol a talaj túlnyomórészt agyagos, sűrű szerkezetű, és a talajvíz áramlási iránya miatt sem jelentenek az állatok közvetlen veszélyt az osztrák oldal talajvizére. A következő napokban folytatódnak az egyeztetések a magyar szakértőkkel.
Peresztegen egyébként a lakosság többször is tiltakozott a dögkút ellen, pénteken reggeli élőlánccal, és még aznap délután a településen szervezett lakossági fórumon is, ahol semmilyen állami szintű döntéshozó nem jelent meg. Vasárnap délelőtt pedig arról értesült a Telex, hogy még nincs kész a kerítés a dögtemető körül, ezért katonák figyelik, nehogy a vadállatok széthordják a vírust.
Ide tartozik, hogy vasárnaptól Magyarország összes kereskedelmi célú állattartó telepén kibővített adattartalmú látogatási naplót kell vezetni. A látogatási naplóban rögzíteni kell minden olyan embert, aki belép a telepre, de nem szerepel a már megszokott jelenléti íven, valamint minden olyan gépjárművet, amely nem tartozik a mindennapi telepi munkavégzéshez szükséges járművek közé. A Nébih szerint az intézkedés célja az állattenyésztést fenyegető állatjárványok továbbterjedésének megállítása. A napló hiánytalan vezetéséért a telepvezető/tartó/tulajdonos felel, és amennyiben az állattartó nem tartja be a határozatban foglaltakat, az illetékes hatóság bírságot szabhat ki.
