– A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek – válaszolták a Magyar Hang kérdésére kedden.
Mint írták, a bíróság döntésében a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be. Egyúttal elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10.171.449.024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
– A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik. Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy a speciális helyzetben lévő felperes közfeladat-ellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár – fejtették ki.
Az indoklásban a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható, ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott.
Karácsony Gergely a döntésre videóüzenetben reagált. Úgy fogalmazott, „ezzel a város levegőhöz jut, de a pénzügyi helyzet hosszabb távú rendezéséhez továbbra is szükséges a kormánnyal megkezdett tárgyalások folytatása, a Budapestet sújtó elvonások mértékének csökkentése″.
Mint a Magyar Hang megírta, a fővárost 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezte a kormány az idei évre, ám a városvezetés a frakciók többségének támogatásával olyan költségvetést fogadott el, amely csupán ebből 38 milliárdot fizet be. Ennek oka indoklásuk szerint az, hogy efölött az összeg fölött már az állam nettó finanszírozói lennének, ráadásul ha még be is akarnák fizetni, akkor sem lenne ennyi pénzük. Emiatt azonnali jogvédelmet kértek május végén, ám a Magyar Államkincstár (MÁK) ezt nem vette figyelembe, és 10,2 milliárdot inkasszált a főváros számlájáról – az erről szóló utasítás ráadásul hajnalban érkezett Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint, legalábbis a banki adatok ezt mutatták. Végül a MÁK a főváros jogvédelmi kérelmét június 3-án továbbította a Fővárosi Törvényszék felé, amely kedden döntött az ügyben.
